Visszarendeződést hozott a régiós választás a francia jobboldalon: Le Pen újrahangolt pártja csalódást keltő eredményt ért el, a régóta bukdácsoló gaulle-ista Republikánusok párt viszont új erőre kapott.
Leimeiszter Barnabás írása a Mandiner hetilapban.
Történelmi sikerben reménykedett Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) a francia regionális választás előtt, az eredmény azonban még a legóvatosabb előrejelzéseket is alulmúlta. A hat évvel ezelőtti voksoláson hat régióban bizonyult a legnépszerűbbnek az első fordulóban, ezúttal viszont csupán Provences-Alpes-Côte d’Azur (PACA) régióban tudott élre törni RN-jelölt Thierry Mariani személyében. Nem éppen kecsegtető adat az sem, hogy 2015-ben az összvoksok 28 százalékát gyűjtötte be az alakulat, ez a szám most 8 százalékkal alacsonyabb volt.
A voksolás megtévesztő képet ad a politikai erőviszonyokról – mentegetőzött az első forduló éjszakáján Le Pen, „állampolgári katasztrófaként” értékelve azt, hogy soha ilyen magas nem volt még a regionális választástól távol maradók aránya (66,7 százalék a 2015-ös 50,09-dal szemben). Hiába kérlelte támogatóit a pártelnök, hogy „engedjék ki a karanténból a gondolataikat”, és áldozzanak öt percet a nép hangjának hallatására, a második forduló betetőzte az RN-kudarcot. A Le Pen-ellenes „köztársasági front” PACA-ban sem tört meg: a baloldali jelölt a várakozásoknak megfelelően visszalépett a republikánus–macronista közös listát vezető Renaud Muselier javára, azokat a konzervatív szavazókat pedig, akik a kormánypárttal való szövetkezés miatt elfordulni készültek Muselier-től, Nicolas Sarkozy téríthette jobb belátásra – aki árulónak titulált volt miniszterével, Marianival szemben Muselier mellett állt ki. A republikánus politikus végül majdnem tíz százalékot vert rá ellenfelére, akit pedig az összes RN-jelölt közül a legesélyesebbnek tartottak a győzelemre.
Megtévesztő kép az erőviszonyokról? Sokáig jellemző volt a Le Pen-pártra, hogy az országos választásokon kívül nehezen tudta mozgósítani híveit – ám éppen a pártújratervezés óta változni látszott a helyzet. És tegyük hozzá azt is: a felmérések egyöntetűen azt jelezték, az RN-támogatók a legbiztosabbak választásukban. Nos, lehet, hogy biztosak voltak, csak ezt nem tartották fontosnak kinyilvánítani: becslések szerint az elnökválasztáson Le Penre szavazók 70 százaléka maradt most otthon. Rá lehet fogni a járványhelyzetre, az általános közéleti apátiára, az eredmény így is, úgy is kellemetlen Marine Le Pennek – aki abban reménykedett, hogy a választás igazolja majd az RN-áttörés elkerülhetetlenségét. Ehelyett újrakezdődnek a viták arról, helyes-e mindinkább középre tolni a pártot.
A Nemzeti Tömörülés már régóta szorgalmazza az algériai migránsokat támogató egyezség elítélését. A nyilatkozat elfogadása újabb szög lehet a francia – algériai kapcsolatok koporsójába.
François Hollande-dal karöltve.
Nem fog létrejönni az „Európai Egyesült Államok”.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Örökre vállalhatatlanná vált, miközben még nála is mélyebbre süllyedtek azok, akik mindezt látva, viccesnek találták és beszámolóikban ironizáltak a látottakon.
A miniszterelnök legújabb bejegyzésében kifejtette, hogy milyen a jó gazdaságpolitika.
Vélhetően politikai okokból nem vonják ki az ukrán katonákat egy katlanból.
