Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
Június végén adták át a borsi Rákóczi-várkastély felújított épületét. A reneszánsz épület restaurálása a szakemberek szerint az évszázad felvidéki felújítása, az épületben a Mome kreatív csapata által megálmodott, nagyszabású, interaktív Rákóczi és kora című kiállítás várja a látogatókat. A határainkon túli magyar műemlékek megtalálásával és felújításával foglalkozó Teleki László Alapítvány igazgatójával, Diószegi Lászlóval beszélgettünk.
Ferenczi-Bónis Orsolya interjúja a Mandiner hetilapban.
Rettenetes állapotban volt a borsi kastély. Ezért számít rendkívülinek a felújítás?
A várkastély kivételes jelentőséget az adja, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem szülőhelye. Az is különlegessé teszi, hogy a Kárpát-medencei kastélyok többségével szemben nem pusztult el. Valóban nagyon rossz állapotban volt, de a főfalak álltak, még a reneszánsz ablakok és ajtók faragott kőkereteit és a lépcsőmaradványokat is meg lehetett találni. Örökségvédelmi szempontból rendkívüliségét az adja, hogy a felvidéki magyar reneszánsz építészet egyik legszebb és legjelentősebb emléke.
Sokak régi álma volt a felújítás, de csak 2013-ban kapott lendületet.
A község lakosságának, az ottani magyarságnak régi álma volt a felújítás, a rendszerváltozást követően el is kezdődtek karbantartási-helyreállítási munkálatok, de forráshiány miatt mindig elakadtak. 2013-ban Áder János köztársasági elnök karolta fel az ügyet, és akkori szlovák kollégájával, Iván Gašparovičcsal megállapodott abban, hogy a két állam együttműködik a kastély felújításában. A tervezési-szervezési szakaszt követően 2018-ban a Teleki László Alapítványt kérték fel, hogy dolgozzon ki egy konstrukciót a felújítás leghatékonyabb módjára. Az alapítvány feladata a külhoni magyar épített örökség kutatása és védelme – a Rómer Flóris-terv és az Árpád-ház program keretében több mint száz műemléket újít fel.
Nyilván hatalmas tapasztalattal rendelkeznek…
A feladat meglehetősen bonyolult volt, mert a műemléki felújítás mellett – amely önmagában egy hihetetlenül nagy ívű projekt – ki kellett találnunk azt is, hogyan biztosíthatjuk a fenntarthatóságát mindannak az infrastruktúrának, amit kiépítünk.
Hogyan tudják biztosítani, hogy a magyar kormány támogatásából megvalósuló felújítás hosszú távon is az eredeti célt szolgálja?
A koncepció kidolgozása során arra jutottunk, hogy a magyar érdekek hosszú távú biztosítása érdekében a tulajdonos Borsi község önkormányzata és a magyarországi támogató képviselője, a Teleki László Alapítvány közösen alapít egy nonprofit szervezetet, amely a felújítást végzi. Így biztosítható, hogy a felújított épület a jövőben is Rákóczi szellemiségét és örökségét hordozza.
Hogyan lehet alkalmassá tenni arra a kastélyt, hogy az idelátogatók megtapasztalják Rákóczi szellemi örökségét?
Létrehoztunk egy nagyszabású, II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató kiállítást, így a látogatók nemcsak az épületet látják, hanem valóban megtapasztalják a fejedelem szellemiségét is.
Azonkívül, hogy köztereket nevezünk el róla, Rákóczi mintha kevésbé lenne jelen a nemzeti köztudatban például Széchenyihez vagy Kossuthhoz képest.
Valóban, hajlamosak vagyunk méltatlanul megfeledkezni róla, pedig a történelmünk első olyan kiemelkedő személyisége, aki a magyar szabadság eszméjéért, a független Magyarországért harcolt. 1848 és 1956 nemzeti hőseinek elődje, visszaemelése a társadalmi tudatba a feladatunk – a kiállítás is ezt a célt szolgálja.