A Nyugat sikerének kulcsa, hogy a kereszténység egységbe szervezte az izraelita és a görög hagyományt, és megszületett az etika, a 20. század azonban elvette a célt az emberektől, most ennek helyén tombol a hedonizmus – állítja az ortodox zsidó ügyvéd, akit a szólásszabadság nevében tuszkoltak le a pulpitusról.
2016 telén Ben Shapiro fiatal ügyvéd, az amerikai jobboldal ragyogó intellektuális és retorikai képességekkel megáldott véleményvezére előadni érkezett a Kaliforniai Állami Egyetemre, beszédének meghirdetett címe ez volt: Amikor a sokszínűség problémává válik. Azonban azzal szembesült, hogy szélsőbaloldali diákok egy csoportja elbarikádozta az eredetileg szabad véleménycserére szolgáló épületet, sem őt, sem közönségét nem engedve az auditóriumba. Shapiro így is belekezdett előadásába, ám szirénákkal próbálták belefojtani a szót, hogy aztán a fizikai biztonságát megóvandó egy rendőrkonvojnak kelljen kimenekítenie a kampuszról. Az orosz és litván felmenőkkel rendelkező, ortodox zsidó Shapiro ekkor döntötte el, hogy könyvet ír a nyugati civilizáció lényegét fenyegető kulturális veszélyről. A történelem jobb oldala most magyarul is megjelent, s időszerűbb, mint valaha.
Száz éve írnak a Nyugat válságáról. Biztos, hogy nem csak a kultúrpesszimisták rögeszméjéről beszélünk? Felvezetőjében Shapiro amerikai és európai statisztikák sokaságára támaszkodva vezet végig bennünket a politikai megosztottság, a depresszió, a válások, a droghasználat tartósan növekvő számain – mindez higgadt diagnózis tehát, nem szemfényvesztés. Hipotézise szerint a bajok forrása az, hogy a Nyugat lelkesen fűrészelni kezdte saját tartóoszlopait, egyrészt a zsidó-keresztény értékeket, másrészt az észérveken alapuló vita ókori görög demokráciában gyökerező hagyományát – másként fogalmazva: a bibliai és az arisztotelészi etikát. Shapiro kompakt értelmezése szerint ugyanis e kettő harmóniája a nyugati civilizáció sikerének alapja, amit még a felvilágosodás forradalmi hevülete sem tudott megborítani. Igaz, a rossz tendenciák nem sokkal később elkezdődtek. Szerzőnk úgy látja, az Egyesült Államok már alapításától kacérkodott az értékek relativizmusával, a 20. század tragikus eseményei – kiemelten a második világháború, illetve a náci és kommunista terror – pedig szerte a nyugati féltekén kiszorították a nyilvánosságból mind az etikáról való gondolkodást, mind a jövőbe vetett hiten alapuló, optimista világképet. Utóbbi azért fontos, mert a közös célok eltűnése szükségszerűen vezet a tisztelet és empátia nélküli individualizmushoz, a hedonizmus és a materializmus rövid távú életfelfogásának elterjedéséhez.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Volt valaha Magyarországon újságírás, – én még emlékszem rá – amit maguk művelnek, az nem az” – jelentette ki a házelnök Fábián Tamásnak, a portál munkatársának.
Ukrajnának, illetve az ott kormányzati pozíciókban levő elitnek létkérdés, hogy az EU belépjen a konfliktusba.
Ezt nem mindenki fogja annyiban hagyni.
Az amerikai kongresszus már figyelmeztetett arra, hogy az EU vezetése újra el akarja tüntetni a neki nem tetsző nézőpontokat a közösségi médiából.
Elhallgattatnák a vidéket – több százezres közösségeket vágtak le egy gombnyomással.
Zvi Yehezkeli izraeli újságíró az ATV és a Hetek rendezvényén beszélt arról, hogyan épült be radikális muszlim közösségekbe és, hogy a bevándorlók miként beszéltek az őket befogadó nyugati országokról.
Jarosław Kaczyński a PiS krakkói nagygyűlésén mutatta be a jelöltet.
Lukács Nikolasz Rókával debütál a Mandineren Hajdú Péter Frizbije!
