A Nyugat sikerének kulcsa, hogy a kereszténység egységbe szervezte az izraelita és a görög hagyományt, és megszületett az etika, a 20. század azonban elvette a célt az emberektől, most ennek helyén tombol a hedonizmus – állítja az ortodox zsidó ügyvéd, akit a szólásszabadság nevében tuszkoltak le a pulpitusról.
2016 telén Ben Shapiro fiatal ügyvéd, az amerikai jobboldal ragyogó intellektuális és retorikai képességekkel megáldott véleményvezére előadni érkezett a Kaliforniai Állami Egyetemre, beszédének meghirdetett címe ez volt: Amikor a sokszínűség problémává válik. Azonban azzal szembesült, hogy szélsőbaloldali diákok egy csoportja elbarikádozta az eredetileg szabad véleménycserére szolgáló épületet, sem őt, sem közönségét nem engedve az auditóriumba. Shapiro így is belekezdett előadásába, ám szirénákkal próbálták belefojtani a szót, hogy aztán a fizikai biztonságát megóvandó egy rendőrkonvojnak kelljen kimenekítenie a kampuszról. Az orosz és litván felmenőkkel rendelkező, ortodox zsidó Shapiro ekkor döntötte el, hogy könyvet ír a nyugati civilizáció lényegét fenyegető kulturális veszélyről. A történelem jobb oldala most magyarul is megjelent, s időszerűbb, mint valaha.
Száz éve írnak a Nyugat válságáról. Biztos, hogy nem csak a kultúrpesszimisták rögeszméjéről beszélünk? Felvezetőjében Shapiro amerikai és európai statisztikák sokaságára támaszkodva vezet végig bennünket a politikai megosztottság, a depresszió, a válások, a droghasználat tartósan növekvő számain – mindez higgadt diagnózis tehát, nem szemfényvesztés. Hipotézise szerint a bajok forrása az, hogy a Nyugat lelkesen fűrészelni kezdte saját tartóoszlopait, egyrészt a zsidó-keresztény értékeket, másrészt az észérveken alapuló vita ókori görög demokráciában gyökerező hagyományát – másként fogalmazva: a bibliai és az arisztotelészi etikát. Shapiro kompakt értelmezése szerint ugyanis e kettő harmóniája a nyugati civilizáció sikerének alapja, amit még a felvilágosodás forradalmi hevülete sem tudott megborítani. Igaz, a rossz tendenciák nem sokkal később elkezdődtek. Szerzőnk úgy látja, az Egyesült Államok már alapításától kacérkodott az értékek relativizmusával, a 20. század tragikus eseményei – kiemelten a második világháború, illetve a náci és kommunista terror – pedig szerte a nyugati féltekén kiszorították a nyilvánosságból mind az etikáról való gondolkodást, mind a jövőbe vetett hiten alapuló, optimista világképet. Utóbbi azért fontos, mert a közös célok eltűnése szükségszerűen vezet a tisztelet és empátia nélküli individualizmushoz, a hedonizmus és a materializmus rövid távú életfelfogásának elterjedéséhez.
Vajon miért tűrnek meg népek háborúpárti kormányokat és politikusokat? Képesek lennének Ukrajnáért feláldozni az egész civilizációnkat? Ungváry Zsolt írása.
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
Ramaswamy könyve betekintést nyer a woke vállalati világba, ami még hasznos lehet a számunkra. Szilvay Gergely írása.
Trump Nyugat-ellenes, autoriter és fasiszta. Aki Trumppal tart, elszigetelődik, máshogy nem lehet, így kell lennie!
A Tisza Párt elnöke elképesztő módon és stílusban beszél a saját híveiről, a kollégáiról, valamint az újságírókról is.
Menczer szerint a Tisza Párt elnöke mindenre képes.
