A Nyugat sikerének kulcsa, hogy a kereszténység egységbe szervezte az izraelita és a görög hagyományt, és megszületett az etika, a 20. század azonban elvette a célt az emberektől, most ennek helyén tombol a hedonizmus – állítja az ortodox zsidó ügyvéd, akit a szólásszabadság nevében tuszkoltak le a pulpitusról.
2016 telén Ben Shapiro fiatal ügyvéd, az amerikai jobboldal ragyogó intellektuális és retorikai képességekkel megáldott véleményvezére előadni érkezett a Kaliforniai Állami Egyetemre, beszédének meghirdetett címe ez volt: Amikor a sokszínűség problémává válik. Azonban azzal szembesült, hogy szélsőbaloldali diákok egy csoportja elbarikádozta az eredetileg szabad véleménycserére szolgáló épületet, sem őt, sem közönségét nem engedve az auditóriumba. Shapiro így is belekezdett előadásába, ám szirénákkal próbálták belefojtani a szót, hogy aztán a fizikai biztonságát megóvandó egy rendőrkonvojnak kelljen kimenekítenie a kampuszról. Az orosz és litván felmenőkkel rendelkező, ortodox zsidó Shapiro ekkor döntötte el, hogy könyvet ír a nyugati civilizáció lényegét fenyegető kulturális veszélyről. A történelem jobb oldala most magyarul is megjelent, s időszerűbb, mint valaha.
Száz éve írnak a Nyugat válságáról. Biztos, hogy nem csak a kultúrpesszimisták rögeszméjéről beszélünk? Felvezetőjében Shapiro amerikai és európai statisztikák sokaságára támaszkodva vezet végig bennünket a politikai megosztottság, a depresszió, a válások, a droghasználat tartósan növekvő számain – mindez higgadt diagnózis tehát, nem szemfényvesztés. Hipotézise szerint a bajok forrása az, hogy a Nyugat lelkesen fűrészelni kezdte saját tartóoszlopait, egyrészt a zsidó-keresztény értékeket, másrészt az észérveken alapuló vita ókori görög demokráciában gyökerező hagyományát – másként fogalmazva: a bibliai és az arisztotelészi etikát. Shapiro kompakt értelmezése szerint ugyanis e kettő harmóniája a nyugati civilizáció sikerének alapja, amit még a felvilágosodás forradalmi hevülete sem tudott megborítani. Igaz, a rossz tendenciák nem sokkal később elkezdődtek. Szerzőnk úgy látja, az Egyesült Államok már alapításától kacérkodott az értékek relativizmusával, a 20. század tragikus eseményei – kiemelten a második világháború, illetve a náci és kommunista terror – pedig szerte a nyugati féltekén kiszorították a nyilvánosságból mind az etikáról való gondolkodást, mind a jövőbe vetett hiten alapuló, optimista világképet. Utóbbi azért fontos, mert a közös célok eltűnése szükségszerűen vezet a tisztelet és empátia nélküli individualizmushoz, a hedonizmus és a materializmus rövid távú életfelfogásának elterjedéséhez.
Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
A sikerhez nem kell kiemelkedően okosnak lenni, az akaraterőtől, a szorgalomtól, a kitartástól és a kudarcokon való felülemelkedni tudástól függ minden – vallja a magyar sakkozás máig egyetlen világbajnoka, aki Lázadó királynő címmel írta meg saját igaz történetét. Interjúnk.
A lap szerint ha Moszkva győz a háborúban, Európa többi része következik, az első áldozat Észtország lesz.
Más változás is lesz az alkalmazásban.
„De mit tehetek, van bennem egy ilyen belső késztetés” – fogalmazott a DK egykori elnöke.
A napokban Ukrajna nagy részén szükséghelyzeti áramszüneteket vezettek be.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
