A Nyugat sikerének kulcsa, hogy a kereszténység egységbe szervezte az izraelita és a görög hagyományt, és megszületett az etika, a 20. század azonban elvette a célt az emberektől, most ennek helyén tombol a hedonizmus – állítja az ortodox zsidó ügyvéd, akit a szólásszabadság nevében tuszkoltak le a pulpitusról.
2016 telén Ben Shapiro fiatal ügyvéd, az amerikai jobboldal ragyogó intellektuális és retorikai képességekkel megáldott véleményvezére előadni érkezett a Kaliforniai Állami Egyetemre, beszédének meghirdetett címe ez volt: Amikor a sokszínűség problémává válik. Azonban azzal szembesült, hogy szélsőbaloldali diákok egy csoportja elbarikádozta az eredetileg szabad véleménycserére szolgáló épületet, sem őt, sem közönségét nem engedve az auditóriumba. Shapiro így is belekezdett előadásába, ám szirénákkal próbálták belefojtani a szót, hogy aztán a fizikai biztonságát megóvandó egy rendőrkonvojnak kelljen kimenekítenie a kampuszról. Az orosz és litván felmenőkkel rendelkező, ortodox zsidó Shapiro ekkor döntötte el, hogy könyvet ír a nyugati civilizáció lényegét fenyegető kulturális veszélyről. A történelem jobb oldala most magyarul is megjelent, s időszerűbb, mint valaha.
Száz éve írnak a Nyugat válságáról. Biztos, hogy nem csak a kultúrpesszimisták rögeszméjéről beszélünk? Felvezetőjében Shapiro amerikai és európai statisztikák sokaságára támaszkodva vezet végig bennünket a politikai megosztottság, a depresszió, a válások, a droghasználat tartósan növekvő számain – mindez higgadt diagnózis tehát, nem szemfényvesztés. Hipotézise szerint a bajok forrása az, hogy a Nyugat lelkesen fűrészelni kezdte saját tartóoszlopait, egyrészt a zsidó-keresztény értékeket, másrészt az észérveken alapuló vita ókori görög demokráciában gyökerező hagyományát – másként fogalmazva: a bibliai és az arisztotelészi etikát. Shapiro kompakt értelmezése szerint ugyanis e kettő harmóniája a nyugati civilizáció sikerének alapja, amit még a felvilágosodás forradalmi hevülete sem tudott megborítani. Igaz, a rossz tendenciák nem sokkal később elkezdődtek. Szerzőnk úgy látja, az Egyesült Államok már alapításától kacérkodott az értékek relativizmusával, a 20. század tragikus eseményei – kiemelten a második világháború, illetve a náci és kommunista terror – pedig szerte a nyugati féltekén kiszorították a nyilvánosságból mind az etikáról való gondolkodást, mind a jövőbe vetett hiten alapuló, optimista világképet. Utóbbi azért fontos, mert a közös célok eltűnése szükségszerűen vezet a tisztelet és empátia nélküli individualizmushoz, a hedonizmus és a materializmus rövid távú életfelfogásának elterjedéséhez.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Sosem látott LMBTQ-propaganda zajlik Nyugaton, de szerintük ez nem elég. Sőt.
A hírhedt jelenet kiváltó okáról egy, az elnöki párról szóló könyv rántja le a leplet.
Az orosz parlament jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi Vlagyimir Putyin elnök számára, hogy külföldi országok ellen indítson hadműveletet.
Eltökéltnek tűnik az Európai Bizottság elnöke.
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
