Budapest elesett – káoszba fulladt a fővárosi közlekedés

Joó István és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

„Hát szálljon ki a kocsiból, és menjen gyalog” – üzente Karácsony Gergely azoknak, akik szóvá tették a lezárások miatt lassan ellehetetlenülő fővárosi közlekedést. Bár eddig is egyre csak szaporodtak a dugók a járvány után kinyitó Budapesten – többek között a kerékpársávok átgondolatlan felfestése miatt kulcsfontosságú útvonalakon –, a napokban talán soha nem tapasztalt mértékű és kiterjedésű forgalombénulások korszaka kezdődik el. Ezektől nemcsak az autósok, hanem a tömegközlekedéssel utazók is tartósan szenvednek majd.

A fő ok: a főváros egyéves késéssel, ütemezésre nem ügyelve fog neki nagy felújítási beruházásoknak, illetve vesz el sávokat az autósok belvárosból való kiűzése, elterelése céljából. A budapesti közlekedést alapjaiban fenyegető, egybecsúszott dátumú beruházáskivitelezések abból a szempontból persze nem tűrtek halasztást, hogy a miniszterelnöki székbe vágyó Karácsonynak másfél év főpolgármesterkedés után fel kellene mutatnia tetterejét és annak valamiféle eredményeit.

Egy időben feltúrni, lezárni, sávtalanítani
Nézzük, hogy mely projektek indultak, indulnak, illetve futnak egyszerre. A Széchenyi lánchidat éppen lapszámunk megjelenése előtt egy nappal, június 16-án zárták el a forgalom elől, hogy 2022 végéig felújítsák. Érdemes megjegyezni: a Lánchíd felújításának kivitelezésére szóló pályázatot hosszas késlekedés után csak tavaly augusztusban írták ki. Idén február elején írta alá a szerződést az illetékes fővárosi cég, a BKK az A-Híd Zrt.-vel. Ugyanazzal a céggel, amely már 2019-ben is a legjobb árajánlatot adta a Tarlós Istvánék által kiírt tenderen, csak ötmilliárd forinttal drágábban, megfelezett késedelmi kötbérrel, sokszorosára emelt előleggel. A nyertes pályázó azzal indokolta a durva drágulást, hogy a híd állapota sokat romlott 2019 óta. 
A baloldali-liberális városvezetés máig adós annak megválaszolásával, hogy miért nem írta alá az előd hivatali ideje alatt előkészített szerződést.

Egy másik, ugyancsak a város megbénításáért felelős projekt a pesti rakpart felújítása. Az Országház és Margit híd közötti szakaszról 2021. június 6-ától elterelik a forgalmat, így év végéig biztosan kiesik mint igen fontos északi–déli gépkocsiútvonal. Az átépítésnek köszönhetően összefüggő gyalogossétány létesül, s a rakpart ezen az oldalon nélkülözhetetlen felvonulási terepet is biztosít a Lánchíd-projekt kivitelezéséhez.

Sokakban joggal merül fel, hogy Budán, a Hegyalja úton miért éppen most teszik összefüggővé a buszsávot; az igazán nem sok munkálatot igénylő, 2021. június 19-ei akcióval több helyütt mindössze egy sáv marad az autósoknak. A cél, hogy hosszabb távon meggátolják a nyugati–keleti átmenő forgalmat a Belvároson keresztül, ezzel drasztikusan csökkentsék a Kossuth Lajos utca és folytatása, a Rákóczi út telítettségét. Kérdés, hogy miért nem mondjuk egy-másfél éve, a pandémia miatt szinte üres városban kísérleteztek az ilyen, munkálatot alig igénylő forgalomcsillapítással.

A Nagykörúton gépkocsival közlekedők eleve el vannak keseredve a korábban felfestett kerékpársáv miatt, s az útvonal egyik kulcspontján, a Blaha Lujza téren július elején megkezdődik a felújítás és a gyalogos-aluljáró födémszigetelésének javítása. Ez további útszűkületet okoz – egészen 2022 végéig – a térhez kapcsolódó ágakban, beleértve a Rákóczi utat. Utóbbi enélkül is extrán szenved majd a Lánchíd-lezárás után az Erzsébet híd felé terelődő járművek miatt.

De ez még nem minden: a Lánchídhoz közeli Batthyány tér és buszvégállomás felújításába is most, június 5-én kellett belevágnia a fővárosnak és vele közösen V. Naszályi Márta budavári polgármesternek. A forgalmi rend több hónapos változása mellett az is kellemetlenséget okoz, hogy a buszok megállóját, parkolási helyét a szélrózsa minden irányában szétszórták véglegesen, így az átszállók egy része sokat kényszerül gyalogolni. Nem is szólva arról, hogy bár a Batthyány tér zöldítését hangoztatják, valójában kevesebb lesz az igazi zöldfelület – amint azt a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület is felrója V. Naszályinak. A tér aszfaltos közepét, ahol a most száműzött buszok dekkoltak, pázsit, virág, fa telepítése helyett egyszerűen letérkövezik.

Eközben folyik tovább az M3-as metróvonal középső, Lehel tér és Nagyvárad tér közötti szakaszának tavaly novemberben megkezdett infrastruktúra-rekonstrukciója is. Egészen 2022 végéig lesz szükség metrópótló autóbuszokra, illetve addig tartanak az idevágó építkezések föld alatt és föld felett.

Sorozatos városinfarktus várható
A Mandinernek szakértők azt jósolják: nem közvetlenül a Lánchíd lezárásával következik be a metropolisz sorozatos napi „infarktusa”, legrégebbi hidunkon eddig is lépésben haladt a forgalom szinte egész nap. Az öt-hat egyidejű beavatkozás okozta káosz fő „szervezőereje” a pesti rakpart lezárása. Tény, hogy a lezárás elkerülhetetlen volt, mivel a Lánchíd-munkálatokhoz szükség van a gépek akadálytalan felvonulására. Csakhogy a rakpart után következő észak–déli útvonal-lehetőség a belvárosi Kiskörút, amelyen a metrópótló buszok közlekednek, s emiatt már elvettek egy autósávot. Valamivel távolabb a Nagykörút kínálkozik ilyen irányú haladásra, ám annak a biciklisáv tavalyi felfestése, illetve a Blaha-rekonstrukció miatt „véres a torka”.

A főpolgármestert védelmezők úgy érvelnek a Fidesz–KDNP vagy akár Fürjes Balázs miniszterelnökségi államtitkár idevágó kritikáival szemben: „Eddig az volt a baj, hogy nem csinál semmit, most az, hogy csinál? Mindig is a nyár a szezonja a felújításoknak Budapesten.” Előszeretettel hivatkoznak arra is, hogy Tarlós István idején is pénzszűke volt, ami miatt jegeltek bizonyos projekteket, így például a Blaha Lujza tér rekonstrukcióját vagy a pesti rakpartét, igazából az M3-as metróvonalé volt a közlekedési beruházások közül az, aminek a felújítása pöröghetett. Maga Karácsony Gergely kulcsmondata – hol máshol, mint a Facebookon – a következő volt június 10-én: „Tarlós István főpolgármestersége idején a másfélszeresére nőtt a városban az autóforgalom, viszont elmaradtak fontos beruházások, amiket most nekünk kell pótolni.”

Azt már nem indokolja a közösségi oldalon sem, mi az oka a késlekedésnek, miért ragadtak egybe kivitelezésük időpontjai. „A kormányzati elvonások súlyosan érintették a főváros költségvetését, de mi mindent megteszünk, hogy ennek ne a városlakók lássák kárát. […] Beton helyett mi inkább újabb zöldterületeket hozunk létre a város szívében” – írja posztjában a főpolgármester, vagy stratégiai főtanácsadója, Gál J. Zoltán. Feltűnő különben, hogy Karácsony Gergely hivatalos főpolgármesteri Facebook-oldalára napi két-három bejegyzése kerül ki, de ezek elenyé­szően kevésszer szólnak a szóban forgó közlekedési kihívásokról. Itt jegyezzük meg, hogy elődjével ellentétben a regnáló főpolgármester továbbra sem tart a sajtó képviselői számára kérdezési lehetőséget biztosító Budapestinfót, annál többet foglalkozik a nagyjából másfél év múlva reális Fudan-projekttel vagy éppen a miniszterelnökjelölt-jelölti elindulását segítő 99 Mozgalmával.

Eközben Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára firtatja, miért egyszerre indulnak el a szóban forgó programok. Kifogásolja, hogy miért volt ekkora késlekedés a Lánchíd-ügyben, hiszen szerinte jószerivel már az átadási ünnepségre kellene mennünk. „Nem kellene az autósüldözést bevezetni Budapesten” – fogalmazott a Bayer show című műsorban. A biciklisávok felfestésére pedig úgy reagált, hogy egy vödör sárga festék ötletszerű fellocsolásával nem lehet megoldani Budapest közlekedését, csak tönkre lehet tenni.

Annyi bizonyos: a zöldpolitika fontosságát hangoztató, hivatalba lépésekor klímavészhelyzetet kihirdető Karácsony Gergely kíméletlenül távol tartaná az autósokat a belsőbb kerületektől. Ugyan továbbra is jól cseng a tántoríthatatlan környezetvédő meggyőződés, ettől még elsősorban az időhúzás és a túlmozgásos látványpolitizálás volt az oka annak, hogy összecsúsztak a nagy közlekedési beruházások.

Ugródeszkázó szivárványkoalíció
A közlekedésberuházási intézkedések késlekedése, a pandémia okozta tavalyi forgalomhiány jelentette lehetőség elvesztegetése, illetve a projektek mostani kampányszerű elkezdése kapcsán a Mandiner baloldali források háttér-tájékoztatását is felhasználva vizsgálódott. Ez alapján feltételezhető: a most érlelődő dugókatasztrófa forrása az lehet, hogy 2019 októbere után hosszú hónapokig nem foglalkoztak a korábban többnyire előkészített beruházásokkal.

Az önkormányzati választást követően ugyanis az első teendő a belső, gyakran pártalapú hatalmi harcok, illetve a helyezkedési ügyek lerendezése volt, így még 2020 első fél évében is „állt a város”. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Karácsony és csapata a kormánnyal szembeni harc eszközeként használja Budapestet, és ugródeszkának tekintik a fővárosi pozíciót. Utóbbi csak idén május közepén vált egyértelművé, amikor Karácsony szülőfalujában, Nyírtasson – a vidékifiú-imázsát erősítendő – jelentette be indulását az előválasztáson. A párbeszédes Dorosz Dávid szintén beszédes esete gyorsabb volt. Ő Karácsony Gergely kampányfőnökeként tevékenykedett a helyhatósági választási harcban, a győzelem után klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes lett belőle. Legendás léhűtőként tartották számon a DK-sok is.

Globális összeomlásról szóló könyvét promózta inkább, munkatárgyalásokon jobbára csak mobilozott, olykor pedig fotóztatta magát. Fél év múlva elvették tőle a Lánchíd-projekt menedzselését, és az MSZP-s Tüttő Katának adták, ez selyemzsinórral ért fel. Dorosz egy év hivatalviselés után mondott le, amit a következővel indokolt: „A kormány mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse a főváros munkáját, így a következő időszakban minden energiámmal a kormányváltásért dolgozva szeretném szolgálni a budapestieket és Magyarországot.” Ez előrevetíti, mire hivatkozva hagyná ott Karácsony Gergely is a fővárost a miniszterelnöki székért. Az idevágó érdemi feladatvégzést eleve Balogh Samu kabinetfőnökre igyekszik rányomni, aki szmsz-módosítással megkapta a BKK felügyeletét.

***

Vélemények

***

A méhek védelmében

„Nem gaz, méhlegelő” feliratú táblák jelentek meg a fővárosban, miután a városvezetés elindította a Vadvirágos Budapest programot. Állításuk szerint a kezdeményezés célja, hogy a méheknek több lehetőségük legyen virágport gyűjteni a városi környezetben. „Kísérleti jelleggel ritkábban kaszáljuk itt a füvet, hogy virágport gyűjthessenek a méhek. Így óvjuk a természet körforgásában kulcsfontosságú rovarok élőhelyét a város szívében” – írja Orosz Anna, Újbuda momentumos alpolgármestere a Facebookon, miközben egyre többen adnak hangot felháborodásuknak Budapest elgazosodása miatt.

feliratú táblák jelentek meg a fővárosban, miután a városvezetés elindította a Vadvirágos Budapest programot. Állításuk szerint a kezdeményezés célja, hogy a méheknek több lehetőségük legyen virágport gyűjteni a városi környezetben. – írja Orosz Anna, Újbuda momentumos alpolgármestere a Facebookon, miközben egyre többen adnak hangot felháborodásuknak Budapest elgazosodása miatt.

***

„A teljesítményhiányt ideologizálják meg utólag”

„Karácsony Gergely az elmúlt másfél év alatt lényegében nem csinált semmit, legalábbis főpolgármesterként. Ugyanennyi ideig tagadta miniszterelnök-jelölti ambícióját, holott utólag bebizonyosodott, hogy közben mindvégig erre készült. Most már világos, hogy a következő szűk egy évben már nem is tud a fővárossal foglalkozni, figyelmét, erejét leköti majd az előválasztási és feltehetően a 2022-es országgyűlési kampány, amelynek jó eséllyel közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltje lesz” – mondja lapunknak Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Intézet vezetője. Úgy véli: Karácsonyra ráégett a lassú és gyönge döntéshozó képe, stratégiai döntések meghozatalával másfél évig adós maradt vagy késlekedett. Szerinte ennek oka nem csak alkati, mivel ő „politikai egyéni vállalkozó”. „Nincs pártja, mindig meg kell hogy várjon különböző érdekcsoportokat, meg kell ismerje elvárásaikat, hogy a döntéseit ne kelljen kényszerűen fölülírnia” – fogalmaz Mráz.

„Karácsony az a fajta ügyeskedő, akinek sosem kellett adott mandátumához kötődő teljesítményével, pontosabban teljesítményhiányával elszámolnia”

A késlekedések között az elemző szerint leginkább a Lánchíd-felújítási projekt jelképerejű, mert a Tarlós István által eredménytelennek nyilvánított tendert nem lett volna nehéz néhány hónap leforgása alatt újra kiírni. Úgy véli, nem taktikai látszattevékenység, hanem a lassúság következménye, hogy most összeértek a közlekedési beruházások. „Nagyon furcsa jellemre vall, hogy a főpolgármester a forgalom városszerte kialakuló megbénulásához is mosolygós képet igyekszik vágni, illetve próbálja hatékonyságnak beállítani, ami történik. Nem arról van szó, hogy az ideológiailag vezérelt politikus kiszorítja az autósokat, éppen ellenkezőleg: a főváros üzem- és működésképtelenségét, a teljesítményhiányt ideologizálják meg utólag.” Kérdésünkre, hogy vajon úgy jár jobban a miniszterelnökjelölt-jelölt városvezető, ha belevág az elmaradt fejlesztésekbe szinte egyszerre, vagy inkább továbbra is érdemes lett volna passzívnak maradnia, kifejti: „Valami teljesítményt azért mindig fel kell mutatni, és egy működésképtelen, de felállványozott város akár még a működőképesség vagy a teljesítmény látszatát is keltheti némelyekben. Korai tehát temetni Karácsonyt.” 

Mráz Ágoston Sámuel hozzáteszi: a közlekedésfejlesztési „ámokfutással” most egy újabb törésvonal hasíthatja fel a miniszterelnökjelölt-aspiráns potenciális szavazóbázisát. „Azoknak, akik fel tudtak építeni egy középosztálybeli egzisztenciát, és saját autóval rendelkeznek budapesti vagy agglomerációs lakosként, be kellene hunyniuk a szemüket, hogy ne legyenek mérgesek a főpolgármesterre. Ő viszont ravasz, megpróbál minden felelősséget az úgymond vörös várost megbüntetni akaró kormányra hárítani, hogy Orbán nem adott pénzt” – jelenti ki. Szerinte kérdés, hogy potenciális szavazói felismerik-e „a turpisságot, a hazugságpiramist”, és elfordulnak-e tőle. „Karácsony az a fajta ügyeskedő, akinek sosem kellett az adott mandátumához kötődő teljesítményével, pontosabban teljesítményhiányával elszámolnia. Mert mire az következett volna, már régen más, úgymond nagyobb feladatnak szentelte magát. Így lett idejében LMP-sből Párbeszéd-alapító, majd zuglói polgármester. Utóbb éppen olyan főpolgármester, aki kormányfővé avanzsálna, hogy ne kelljen számot adnia a főpolgármesteri időkről, beleértve a maga mögött hagyott közlekedésszervezési káoszt is” – fogalmaz a Nézőpont elemzője.

– mondja lapunknak Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Intézet vezetője. Úgy véli: Karácsonyra ráégett a lassú és gyönge döntéshozó képe, stratégiai döntések meghozatalával másfél évig adós maradt vagy késlekedett. Szerinte ennek oka nem csak alkati, mivel ő „politikai egyéni vállalkozó”. – fogalmaz Mráz. A késlekedések között az elemző szerint leginkább a Lánchíd-felújítási projekt jelképerejű, mert a Tarlós István által eredménytelennek nyilvánított tendert nem lett volna nehéz néhány hónap leforgása alatt újra kiírni. Úgy véli, nem taktikai látszattevékenység, hanem a lassúság következménye, hogy most összeértek a közlekedési beruházások. Kérdésünkre, hogy vajon úgy jár jobban a miniszterelnökjelölt-jelölt városvezető, ha belevág az elmaradt fejlesztésekbe szinte egyszerre, vagy inkább továbbra is érdemes lett volna passzívnak maradnia, kifejti: „ Mráz Ágoston Sámuel hozzáteszi: a közlekedésfejlesztési most egy újabb törésvonal hasíthatja fel a miniszterelnökjelölt-aspiráns potenciális szavazóbázisát. „ – jelenti ki. Szerinte kérdés, hogy potenciális szavazói felismerik-e , és elfordulnak-e tőle. „ – fogalmaz a Nézőpont elemzője.

***

Nyitóképen: Készülés a Lánchíd lezárására. A Clark Ádám téren leaszfaltozták a virágágyást. Fotó: Mátrai Dávid