Hivatali visszaélés gyanújával folytat nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a BKV Zrt. buszbérlési tenderével kapcsolatban. A nyertes cég Tüttő Kata főpolgármester-helyettes volt élettársához, a vörös báróként is emlegetett oligarchához, Leisztinger Tamáshoz köthető. Összefoglaló a fordulatos botrányról.
Joó István írása a Mandiner hetilapban.
A baloldali politikai mezőben lerágott csontnak igyekeznek beállítani, holott javában zajlik, és izgalmas végkifejlettel kecsegtet a BKV buszbérlési históriája. Rejtélyek még lappangnak, de a kibukott anomáliák mind égbekiáltók. Röviden vázoljuk a lényeget. A tavaly április 28-án kiírt közbeszerzési pályázaton olyan cég nyert, amelyet sebtiben, a pályázati ajánlattételi határidő előtt egy héttel jegyeztettek be a cégbíróságon. A CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt.-nek (CR-F) nincs apparátusa. De busza sincs – nemhogy a kiírásnak megfelelő dízelüzemű, alacsony padlós és csuklós busza, hanem semmilyen. Tipikus ciprusi offshore cég a pályázati győztes, és a tulajdonosi szálak az egyik leggazdagabb magyarországi vállalkozóhoz, Leisztinger Tamáshoz vezetnek. De ha már Leisztinger, akkor vele kapcsolatban nemcsak azt kell említeni, hogy korunk – emblematikusan baloldali-liberális kötődésű – mágnása, hanem azt is, hogy az MSZP-s politikus Tüttő Kata élettársa volt, közös gyermekeik vannak. Márpedig éppen Tüttő Kata az a főpolgármester-helyettes, aki jelenleg a városüzemeltetésért felel.
A vesztes nagyot koppan, majd elhallgat
A tendert tehát a Leisztingerhez köthető cég nyerte meg, és nem a BKV régi buszbérbeadó partnere, az 1994-ben alapított Truck-Trailer & Parts Kft. (TTP), amely minden feltételnek tisztességesen eleget tett, és amelynek egyik szerződése épp most fog lejárni. A TTP ráadásul már 2019-ben beszerezte és honosította a pályázaton elindítandó járműveit.
A beígért csuklós buszok később sem jelentek meg, hogy a járványhelyzetben enyhítsék az utaszsúfoltságot”
Az esetből akár arra is lehetne gyanakodni, hogy a 2019-es önkormányzati választás, a főváros parlamenti ellenzéki kézbe csúszása új üzleti étvágyat gerjesztett a BKV körül. Úgy tűnhet, némelyek szemet vetettek a közlekedési vállalatóriás beszállítói pozíciójára is. De hova lett menet közben a társaság védekezőmechanizmusa? A BKV Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatósága az ajánlattétel pillanatában, május 25-én még átvilágítást kezdeményezett a CR-F-fel szemben, mint amellyel „nem biztos, hogy érdemes szerződni”. A vizsgálatot elvégző cégbiztonsági csoport közepes szintű vállalati kockázatnak minősítette a CR-F beszállását a versenybe, mondván, a tulajdonosi háttere ismeretlen, részvényesei nem lelhetők fel, székhelyének címe 128 másik cégével közös, emellett a társaságnak nincsenek referenciái, működéséről nem áll rendelkezésre információ, nincs elég indulótőkéje, ahogy buszok parkoltatására alkalmas telephelye és még honlapja sincs. A vizsgálati anyagban – amelybe a Mandiner betekintett – az is szerepel, feltehető, hogy az offshore hátterű vállalkozást „erre a közbeszerzésre célzottan egy olyan üzleti társaság hozta létre, amely valamilyen okból a háttérben akar maradni”.
A henger azonban ment tovább, hiánypótlások történtek, erőforrást biztosító cég tűnt föl alvállalkozóként, ráadásul a CR-Facilities a pályázatában sikeresen aláígért a riválisának. A buszok bérleti díjaként havi 1,19 millió forintot kért, szemben a TTP ajánlatával, amely 1,29 millióról szólt. Így aztán nyertesnek a CR-F-et hirdették ki.
Ám a vesztes cég augusztus 24-én iratbetekintést kért riválisa szakmai ajánlatába, majd ennek nyomán előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be. Arra is hivatkozott, hogy a CR-Facilities az ajánlatához az ő buszait fotózta le, még a rendszámot sem kitakarva, pedig versenyben álltak egymással, és a TTP nem kapott – nem is fogadott volna el – ajánlatot a nyertes pályázótól. A Truck-Trailer azt állítja: nem tekinthető rendes szakmai ajánlatnak a győztesé: két olyan alvázszám is feltűnik a dokumentumaiban, amely a gyártó, az MAN európai adatbázisában nem szerepel. Autóbusz-tárolásra alkalmas telephelye nincs a Leisztinger nevével fémjelezhető cégnek, lényegében eszközök nélkül pályázott.
A BKV elutasította a vitarendezési kérelmet, erre a vesztes újabb iratbetekintést kért, aminek nyomán a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult panasszal. Majd hirtelen, tudomásunk szerint szeptember 29-én, elállt az általa kezdeményezett eljárástól… Ilyen előzmények után üttetett nyélbe a buszbérleti szerződés a BKV és a CR-F között október 30-án.
November 18-át írtunk, amikor a – jobboldalisággal igazán nem vádolható – Mfor portál egy rövid híradásával kirobbantotta a buszmutyibalhét Ciprusi offshore-hátterű cégtől bérel buszokat a BKV címmel. Ezt az írást azonnal visszhangozta a régi indexesek által alapított Telex. A két cikkben nem is az a hangsúlyos, hogy a 343 millió forint összértékű bérleti szerződés nyertese a pályázatkiírás után alakult meg, akkor is főleg vagyongazdálkodási profillal és csak 17 millió forint jegyzett tőkével. Már ezek az első híradások is arra futnak ki, hogy a CR-F-et alapító három társaság egyikének ciprusi offshore tulajdonosi hátterében olyan magyar tisztségviselők neve bukkan fel – Sasinszki Ágnes, Temesvári Gábor –, akik Leisztinger Tamás cégbirodalmának meghatározó figurái.
Egy pillanatra megállítva a történetet, találgassunk, kiknek lehetett az érdeke „kivinni” az ügyet. Például a vesztes pályázónak, amelynek ügyvezető-tulajdonosa jóval a botrány kirobbanása után, december 11-én nyilatkozott a Hír TV Informátor című műsorának. Drámát mutat a mélyben, hogy a Mandiner már nem tudta szóra bírni Kósa Józsefet, így azt sem tudhattuk meg, miért lépett vissza hirtelen a felülvizsgálati kérelmétől. A közösségi célú buszok bérbeadása hazánkban nyilván egy szűk szakmát jelent, következésképp sérülékeny a szereplők helyzete, jövője.
Tipikus ciprusi offshore cég a győztes, a tulajdonosi szálak az egyik leggazdagabb magyarországi vállalkozóhoz, Leisztinger Tamáshoz vezetnek”
Jócskán érdeke lehetett az ügy nyilvánosság elé juttatása a Demokratikus Koalíciónak is, mondja egy bennfentes forrásunk; szerinte egyenesen a szocialista Tüttő Kata lehetett DK-célpont. Mint fogalmaz, „a főváros ellenzéki megszállása óta óriási háború dúl a DK-s delegáltak és az MSZP-s vezetés között a BKV igazgatósági ülésein, a DK-s küldöttek minden megbeszélést folyamatosan széttrollkodnak”. S a kormánypárt várospolitikusai? Ők is okkal repülhettek rá a botrányra, de feltehetőleg nem a Fidesz kezdeményezhette, hiszen az ellenoldali sajtó tálalta ezt a szaftos fővárosi ügyet.
Feszegetett családi szál
Két nappal a botrány kirobbantása után, azaz november 20-án Tüttő Kata egy kicsit közbevetődött a számára különösen kellemetlen folyamatoknak. Felkérte a BKV Zrt. felügyelőbizottságát, vizsgálja ki, hogy szabályszerű volt-e a buszbérleti közbeszerzési eljárás. Az MSZP-s politikus a Facebook-oldalán többek között ezt fűzte hozzá a felügyelete alá tartozó óriáscég buszbérléséhez: „A feszegetett családi szál. Ez egy nyílt verseny volt, bárki jelentkezhetett, és ha szerettem volna, se írattathatom bele egyetlen versenykiírásba, hogy bárki jelentkezhet, kivéve XYZ.”
Karácsony Gergely főpolgármester ugyanekkor kötötte ki a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságoknak: ettől fogva a közbeszerzéseiket úgy írják ki, hogy offshore hátterű cégek ne adhassanak be ajánlatot.
November 27-e is mozgalmas napként marad meg a botrány krónikájában. Ekkor jelentette be a tendergyőztes a BKV-nak, hogy nem tudja idejében leszállítani a bérbuszokat. A beígért járművek később sem jelentek meg, hogy a járványhelyzetben enyhítsék az utaszsúfoltságot. A Leisztinger-féle társaság ugyanis december eleje tájékán egyoldalúan szerződést bontott, és a mondásbeli katonatiszt módjára fizetett – meghiúsulási kötbért. „Ez alighanem egy előre megbeszélt közös menekülő-útvonal volt a BKV és a nyertes számára. Ezután már senki sincs jogviszonyban senkivel, talán megelőzik az ügy alaposabb felgöngyölítését” – veti föl egy szakértő forrásunk. Csakhogy Tényi István volt Fidesz-tag, aki magánszemélyként gyakorta tesz feljelentéseket nagy horderejű közéleti kérdésekben, még ugyancsak november 27-én beadvánnyal fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz az ügyben a Hír TV-s műsor buszmutyis epizódjára hivatkozva. A rendőrség ezt feljelentésként értelmezi.
A kabarénak is beillő történet második részében jött ki a BKV Zrt. december 2-ai, emlékezetes közleményével, miszerint mindent rendben találtak a közbeszerzés körül. Idézzük: „Az eljárás dokumentumainak átvizsgálása alapján megállapítást nyert, az eljárás előkészítése, illetve a közbeszerzési eljárás lefolytatása a hatályos közbeszerzési törvény és a végrehajtási rendeletek előírásainak, valamint a BKV beszerzési szabályzatának megfelelően, az átláthatóság biztosításával történt. A BKV a közbeszerzési törvény alapján köteles volt a legkedvezőbb ajánlatot adó gazdasági társasággal szerződni.” Lám, az utóbbi mondattal és a „köteles” szóval a főváros visszamutogat a törvényre, holott Karácsony ugyanezen a napon árulta el Facebook-falán, hogy lett volna más megoldás a mutyi megelőzésére: „Arra utasítottam a fővárosi cégeket, hogy offshore cégeket a közbeszerzésekből zárjanak ki, a konkrét ügyben pedig úgy helyes, hogy a BKV nem szerződik ilyen vállalkozással.”
Egyenesen a szocialista Tüttő Kata lehetett DK-célpont”
Döbbenetes különben, hogy a december 2-ai Facebook-közlemény elején is ott díszeleg az a hazugság vagy tévedés, miszerint „A BKV nem köt buszbérleti szerződést a zavaros hátterű céggel, a BKV felszólítása nyomán a cég még kötbért is fizet a fővárosi vállalatnak”. Hiszen amint feljebb megírtuk, a fővárosi vállalat október 30-án simán megkötötte a hírhedt szerződést a kamucéggel – ezért érvényesíthetett kötbért. Ezt ha máshonnan nem, hát legalább Fürjes Balázs Twitter-oldaláról ismerhetné Karácsony Gergely.
A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszterelnökségi államtitkár ugyanis bemutatta a szerződési dokumentum fényképmásolatát közösségi oldalán. Más kérdés, hogy a kontraktust körülbelül egy hónap múlva felmondta a teljesíteni nem tudó tendergyőztes fél.
A Karácsony-közlemény második fele lírai felhangú kiállás a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes mellett. Ez azért szólt nagyot, mert a 2019-es önkormányzati választás hajrájában a fővárosi ellenzéki választási blokkot vezető Karácsony Gergely egy kiszivárgott beszélgetésen még így beszélt az V. kerületben a polgármesteri székért induló Tüttő Katáról: „Tüttőt nagyon benéztem, nem tudtam, hogy a Leisztingernek vannak ezek az V. kerületi ügyei. […] Az, hogy a Leisztinger élettársa vagy volt felesége, önmagában nem egy erős ajánlólevél.” A „benézett” hölgyről most ezt írja: „Az én csapatomnak csak megvesztegethetetlen, makulátlan emberek lehetnek a tagjai. Nem tisztem megítélni, hogy Tüttő Kata főpolgármester-helyettes asszony milyen kapcsolatban áll gyermekei apjával. De azt tudom, hogy sem ebben az ügyben, sem más ügyben soha nem képviselt és nem fog képviselni más érdeket, csakis a városét, a budapestiekét. Ő az egyik legegyenesebb, legtisztességesebb, Budapest ügyeiért legelkötelezettebb ember, akit ismerek. Tűzbe teszem érte a kezem!”
Igen későn lépett a BKV
A Párbeszéd nevű mikropártot társelnöklő főpolgármester nem válaszol a fővárosi Fidesz-frakció vezetőjének, pedig Láng Zsolt kétszer is, előbb november 19-én, majd december 9-én nyílt levelet intézett hozzá. Utóbbi írása ezt is tartalmazza: „Ön Facebook-bejegyzésében azt állította, hogy a közbeszerzés során minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Ki döntött úgy, hogy a BKV vállalatbiztonsági csoportjának májusi jelentésében foglalt kockázat ellenére az offshore hátterű CR-Facilities Zrt.-t hozzák ki a BKV közbeszerzésének nyertesének? Ki viseli ezért a felelősséget? Ki döntött úgy, hogy a kiírás alatt létrehozott CR-Facilities Zrt. megfelelhet a közbeszerzési kiírás azon kritériumának, amely szerint csak olyan cég indulhat az eljáráson, amelynek az elmúlt három üzleti évben az általános forgalmi adó nélkül számított teljes árbevétele elérte a 160 millió forintot? Mikor kezdi meg, Főpolgármester Úr, a botrányos eljárás érdemi kivizsgálását?”
Láng Zsolt a Mandinernek felidézi: december közepén már azt sürgette, a városvezető állítson fel kilenctagú jelentéstevő vizsgálóbizottságot, de ez süket fülekre talált. „A főpolgármester nem hívott össze ilyen vizsgálóbizottságot, márpedig ezt csak ő tehette volna meg, hiszen a járványhelyzet miatt egy személyben gyakorolja a Fővárosi Közgyűlés jogait, illetve hozhat meg döntéseket. Annál nagyobb felelősség vetül rá a botrány ügyében” – fogalmaz a fideszes politikus.
Megkeresésünkre Wintermantel Zsolt, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának delegáltja azt mondja: „Karácsony Gergely sajátos demokráciafelfogását tükrözi, hogy miután úgymond visszavették és felszabadították Budapestet, egyrészt mindenhova beültették saját embereiket, másrészt korántsem mindenhol biztosítják ellenzékük jelenlétét. Az, hogy a BKV igazgatóságában nem lehet ellenzéki ember, aki rálásson az érdemi döntéshozatalra, éppen a demokratikus kontrollt akadályozza, pont ilyen esetekben is, amikor valakik úgymond a radar alatt szeretnének repülni… A BKV-nak érdemi ellenzéki kontroll mellett hosszú távú stratégiára volna szüksége, adott esetben elektromos buszok beszerzésére nagy tételben, olcsóbban.”
Némelyek szemet vetettek a közlekedési vállalatóriás beszállítói pozíciójára. De hova lettek menet közben a fővárosi vállalat védekezőmechanizmusai?”
Egy december közepi BKV-igazgatósági ülésen elhangzott, a fővárosi cég a nyomozóhatósághoz fordult egy felmerülő közokirat-hamisítás miatt a buszbérlési ügy kapcsán. Megtudtuk, a nyomozás már javában folyik. Az Országos Rendőr-főkapitányság szűkszavú tájékoztatása: „Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem ad.”
A BKV-hoz fordulva arra voltunk kíváncsiak, hogy ha a vállalat mindent alaposan megvizsgált és rendben talált a közbeszerzési eljárásban, akkor miért kellett mégis feljelentést tennie később, miután már a szerződést is felbontották. Íme a minimalizált válasz a társaság sajtószobájából: „A szerződés felmondása után a BKV felé jelzés érkezett a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő egyes nyilatkozatok hitelessége kapcsán. A BKV ennek nyomán bejelentést tett a rendőrségen, a hatóság hatásköre megállapítani, megalapozott-e az állítás.”
Ismételjük meg: a tenderkiírás után konkrét és súlyos anomáliákat jelzett a vállalatbiztonsági csoport, az eredményhirdetés után pedig a vesztes pályázó. Miért nem lehetett belátásra jutni és intézkedni már akkor? Felhívtuk telefonon Tüttő Katát is a talányokkal kapcsolatban. Az illetékes – a győztes cég tulajdonosával jó ismeretségben lévő – főpolgármester-helyettes azonban elhárította a Mandiner újságírójának érdeklődését: „Bocsánat, hogy bizalmatlan vagyok, de az egész rendszer, amihez ön tartozik, hazugságokat gyárt szakmányban.”
Pedig hazugozás helyett jó lett volna megtudni Tüttő Katától: ha már a nyomozás is javában tart, és egyre nagyobb a vihar, akkor családilag érintett, illetve BKV-ügyekben is illetékes főpolgármester-helyettesként nem gondolja-e, hogy a volt élettársa cégét tűzzel-vassal távol kellett volna tartania a buszbérleti pályázástól?
***
Drágulás: furcsa szerződések a fővárosi városüzemeltetőnél – Kacsoh Dániel írása a mandiner.hu-n
Címlapfotó: Ficsor Márton