Nyitnak a mozik, uszodák, könyvtárak, jöhetnek a helyjegyes koncertek, meccsek, színházi előadások, miután négymillióan megkapták az első oltásukat. Így értelmet nyert, azonban rögtön kritikák kereszttüzébe is került a védettségi igazolvány. Összeszedtük, hogyan működik adatvédelmi és gyakorlati szempontból.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
„A szabályozás alkotmányos és adatvédelmi szempontból is rendben van” – így reagál lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azokra a kritikákra, amelyek a védettségi igazolvány kiállításával, használatával, valamint a hozzá kapcsolódó „előjogokkal” összefüggésben ellepték a közbeszédet és a média egy részét. A szerteágazó bírálatok az adatvédelemmel, a kártya hiánya miatti „hátrányos megkülönböztetéssel”, valamint a praktikus felhasználás anomáliáival kapcsolatban érkeztek, mi ezeknek igyekeztünk utánajárni.
A védettségi igazolvány egy jogosítványméretű, szabványos plasztikkártya, rajta az érintett személy alapadataival, az oltás időpontjával vagy a kártya lejárati dátumával, illetve egy QR-kóddal, amelyet beolvasva ugyanezek az adatok jelennek meg digitális formában. A február közepén bevezetett dokumentumot az kaphatja meg, aki igazoltan átesett a betegségen, vagy megkapta az első dózis oltást. A kártyának eleinte nem volt funkciója, a vele kapcsolatban megfogalmazott szórványos kritikák főleg a vélt értelmetlenségére vonatkoztak.
Aztán a miniszterelnök április végén bejelentette, hogy négymillió beoltottnál milyen szolgáltatások lesznek elérhetők a bemutatásával: látogathatók lesznek többek között a színházak, a tánc- és zeneművészeti események, a cirkuszok, a mozik, az edző- és fitnesztermek, az uszodák, a közfürdők, az állatkertek, a múzeumok, a könyvtárak, a sportesemények, az éttermek belső helyiségei és a szállodák. A gyors ütemben zajló oltás miatt a nyitás tehát rövid idő alatt kézzelfogható valósággá vált, ezzel együtt a védettségi igazolvány is a figyelem középpontjába került.
Természetesen felélénkültek a politikai támadások: a jobbikos Szilágyi György a parlamentben feltette a kérdést: „Mi lesz a következő lépés? Akinek nincs védettségi igazolványa, azt koncentrációs táborba zárják?” A hátrányos megkülönböztetést hangsúlyozó kritika izgalmas koalíciót hozott össze, amely az Alkotmánybírósághoz forduló Mi Hazánktól a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezeten át a DK-s Czeglédy Csabáig ívelt. A fő mondanivaló ez volt: diszkriminatív és alkotmányellenes a védettségi igazolvány léte, továbbá hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. A bírálatokat többek között Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese is visszautasította, leszögezve, hogy a kártya használata nem ütközik semmilyen törvénybe, nélküle nem indulhatnának újra a szolgáltatások, amelyeket most igénybe lehet venni.
A vélt diszkrimináció kérdését lapunknak a NAIH elnöke is rövidre zárja: a járványveszély csökkentése a cél, s az, hogy bizonyos szolgáltatások csak a többi ember egészségének védelme mellett legyenek igénybe vehetők. Hangsúlyozza, hogy a kártya nem csoportok kirekesztését szolgálja. Hozzátehetjük: a gyors iramban zajló oltásnak, illetve annak köszönhetően, hogy a vakcinához bárki, aki regisztrált, most már gyorsan hozzájuthat, tényleg csak az nem kaphat védettségi igazolványt, aki nem akar oltakozni. A diszkriminációra vonatkozó felvetéseknél jóval több reflexiót érdemelnek az adatkezeléssel kapcsolatos kérdések. Milyen jogai és kötelezettségei vannak az ehhez kötött szolgáltatásokat nyújtóknak, például egy étteremnek? Joga van elkérni a munkaadónknak az igazolást? Ott vannak emellett a gyakorlati aggályok: valóban védett az, aki csak egy hete kapott oltást, de már megjött a kártyája? És mit tehet az, akit beoltottak, de nem kapta meg a védettségi igazolványt? Vegyük sorra!
A NAIH emailben válaszolt a Mandiner megkeresésére, melyből az is kiderült, hogy jelenleg is zajlik a hatósági ellenőrzés az ügyben.
A NAIH hivatalból vizsgálódik.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
„Megvetéssel, rabszolgasággal van átitatva” – mondta az állami tiszti főorvos a sajtótájékoztatón.
A Covid–19 mRNS vakcinák pár hónapon belül kerülhetnek ki a forgalomból.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Magyar Péter új kabinetfőnöke elvhű ellenzékinek mutatja magát. Múltja azonban inkább arról szól, hogyan váltott köpönyeget miután nem kapta meg amit akart, ezt alátámasztotta HVG prodikciójával is.
Orbán Viktor exkluzív interjút adott a Salgótarjáni Városi Televíziónak, amelyben bejelentette, abban állapodtak meg a polgármesterrel, hogy felveszik Salgótarjánt arra a listára, amelyet a nagy nemzetközi beruházások számára felajánlanak.
