A keresztényellenesség a marxisták és az iszlamisták közös nevezője – fogalmazott lapunknak Grégor Puppinck. Az alkotmányjogásszal a kereszténységre áttért muszlimok meghurcolásáról is beszéltünk.
Dobozi Gergely interjúja a Mandiner hetilapban.
Nemrég tette közzé elemzését az Európai Jogi és Jogérvényesülési Központ a muszlim hitről keresztény vallásra áttérők helyzetéről. Az elemzés egyik fő állítása, hogy ezeknek az embereknek súlyos, akár életveszélyes meghurcolástól kell tartaniuk saját közösségükben. Hogyan foglalná össze a kutatás eredményeit?
Az intézet évek óta kutatja a keresztényellenes tendenciákat Franciaországban és a Franciaországon kívüli arab világban. A legutóbbi közvélemény-kutatásban arra kerestük a választ, hogy milyen életkörülmények várnak a keresztény hitre áttérő muszlimokra. A kutatás eredménye szerint ami jelenleg Franciaországban történik, kimeríti a vallási üldöztetés jogi definícióját. Rendszerszintű zaklatásról beszélünk, amely a migrációval is szoros összefüggésben áll. A kutatással az intézet célja javítani a vallásukat megváltoztatni kívánó emberek társadalmi helyzetén. Franciaország hagyományosan a kereszténység és a szabadság országa, ennek megfelelően az intézet egyfajta kötelességet is teljesít, egyúttal számít az országban működő keresztény egyház támogatására is.
Kihez fordulhat ma Franciaországban egy kereszténységre áttérő muszlim, ha a váltás miatt sérelem éri? Milyen sikerrel szerezhet érvényt jogainak a francia bíróságok előtt?
Nem hallottam még ilyen esetről, de ettől még természetesen elképzelhető, hogy valaki bírói úton érvényesítse a jogait. Csakhogy a muszlim közeg, például a család részéről érkező nyomás és az erőszakos megtorlástól való félelem ellehetetlenítheti a jogérvényesítést. Ilyenkor – ha például nőről van szó – a családapának hatalmában áll, hogy kényszerházasságba hajszolja vagy akár a származási országba visszaküldje az illetőt. Kézenfekvő tehát, hogy egy ilyen ember ne a pereskedést, hanem a menekülést vagy személyazonosságának megváltoztatását válassza.
A marxizmus és az iszlám számos tekintetben hasonlít egymásra”
A probléma tehát a párhuzamos társadalmakkal hozható összefüggésbe?
Pontosan! Az intézet ugyanazokat a problémákat tárta fel Franciaország-szerte, amelyek a migráció muszlim többségű származási országaiban – például Pakisztánban vagy Szíriában – rendszerszintűek. Az ott fennálló társadalmi sajátosságok köszönnek ma vissza a bevándorló muszlim közösségekben. Ezek mozgatórugója a saría, amely elsőbbséget élvez a köztársasági törvényekkel szemben. Legalább két társadalom versenyez tehát Franciaországban azért, hogy végül a saját szabályai kerekedjenek felül.
A multikulturalizmus tehát valójában a szegregációt hozza el?
Több okból is helytálló ez a következtetés. Egyrészt a multikulturalizmus hátterében az a feltételezés áll, hogy a közösségek egy adott területen békében képesek egymás mellett, egymással kölcsönhatásban létezni. Csakhogy a muszlim közösségek Franciaországban korántsem törekszenek a valódi együttélésre a társadalom többségével. Másrészt akik átlépnék ezeket a társadalmi határokat, azzal szembesülnek, hogy saját közösségük elárulóivá válnak, ráadásul a keresztény egyház segítségére sem igazán számíthatnak.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Mindezt Massachusettsben, amelynek kormányzója már korábban közölte, nem működik együtt Trumppal a kitoloncolásokban.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A reform 2025 májusától lép életbe.
A francia kormány a repülőjegyek után fizetendő adó háromszorosára emelését tervezi.
„Ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” – mondta a Nemzeti Tömörülés vezéralakja.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
