Márki-Zay toronydaru nagyságú ambíciója – újabb botrány Hódmezővásárhelyen

Joó István írása a Mandiner hetilapban.

Igen nagy közterület-használati díjat kért a Márki-ZayPéter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat azért, hogy a kórház felújításának kivitelezője igénybe vehessen egy daru felvonulásához szükséges, rövid szakasznyi utcasávot. A járóbeteg-szakrendelő kétszintes bővítése egy részben európai uniós forrású, határokon átívelő kormányzati projekt része. 
A hódmezővásárhelyi közegészségügyi fejlesztéssel a szűkös helyen működő belgyógyászati és gyermekgyógyászati osztály költözhetne méltóbb helyre és körülmények közé. Az osztályok 35 ágyasra bővülnének, és korszerű diagnosztikai eszközöket is kapnának.

A polgármesteri hivatal március 25-én kelt közútkezelői hozzájárulási határozata szerint 136,32 millió forintot kellene kipengetnie a kivitelezőnek, hogy az építkezés teljes idejére, egy évre a kórházterülettel határos Hunyadi utca egy sávját, járdáját és kerékpárútját rövid szakaszon igénybe vehesse. A követelt összeggel azonban veszélybe került a ROHU–450 jelű projekt hódmezővásárhelyi szakrendelő-fejlesztéssel kapcsolatos részének 1,4 milliárdos beruházása, a kivitelező ugyanis ezt nem tudná kifizetni, márpedig toronydaru-munkálatok nélkül nem lehetséges a ráépítés.

Büntetőadó a kormányzati riválisoknak?
Az ügyből botrány robbant ki a városban. A helyi Fidesz-szervezet közleményben szólította fel a polgármestert: „ha már nem segíti a várost”, ne is akadályozza a kórház fejlesztését. A témában április közepén összehívott, csak véleményezőnek számító ülésen – hiszen a rendkívüli jogrendben a polgármester egy személyben gyakorolja a közgyűlési jogokat – a Fidesz-frakció tagja, Horváth Zoltán azt javasolta, hogy Márki-Zay Péterék mondjanak le a kórház mint egyik legfontosabb közintézmény érdekében erről a „horribilis” összegről, szerinte az nemes cselekedet lenne.

A Promenád nevű helyi portálon Lázár János – aki 2002 és 2012 között volt a megyei jogú város polgármestere, 2002-től pedig az érintett választókerület egyéni parlamenti képviselője – éles hangon szólt hozzá a vitához: „Még miniszterelnök-jelöltnek sem kell lenni ahhoz, hogy az ember tudja: járvány idején egy kórház a frontvonalban áll. Reméljük, hogy a pandémiát hamarosan végleg legyőzzük, de a magyar kórházakat és a bennük dolgozókat így is épp eléggé kizsigerelte ez az időszak. Aki most a frontvonalon harcolóktól elvesz, nem pedig ad, az olyan, mintha hátba lőné a sajátjait. Márki-Zay Péter ezzel a 140 milliós büntetőadóval – hiszen itt valójában erről van szó – ezt csinálja. Ha az önkormányzat kincstárát valóban úgy kiürítette, hogy már a helyi egészségügyet kell megsarcolnia, miért épp most akart több mint 90 milliót adni egy baráti vállalkozónak, hogy ellenzéki buszjáratot indítson a városban a már meglévő állami mellett? Elhiszem, hogy egy miniszterelnök-jelölti kampány sokba kerül, de ne a város betegeinek kelljen állniuk a cechet. El a kezekkel a kórházaktól, el a kezeket az egészségügyben dolgozóktól! Ebben szerintem pártállástól függetlenül egyetérthetünk – még Vásárhelyen is.”

Nemcsak politikusok fejezték ki felháborodásukat, így tett április 16-án Kallai Árpád, az érintett Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Központ Hódmezővásárhely–Makó nevű intézmény főigazgatója is. Megdöbbentő és arcátlan követelésnek nevezte a kiszabott területhasználati díjat, majd világossá tette: „Ez a sarc az építkezés tíz százalékát teszi ki, így ellehetetleníti, kettétöri a fejlesztést. Ez kigazdálkodhatatlan a kórház költségvetéséből, és nem áll rendelkezésre a projekt büdzséjében sem. Csak egy példa: 140 millió forint az intézmény éves gyógyszerköltségkerete.”

Azóta annyi történt, hogy a kivitelező a toronydaru ügyét jegelte, és benyújtott módosító kérelmében csak az épp soron következő munkafázishoz elengedhetetlen, kevés négyzetméteres közterület-használathoz kért engedélyt. Ezt megkapta 300 ezer forintos díjszabással. Ezzel a munkálatok máris lelassultak, és nem látszik, meg tudnak-e egyezni az önkormányzattal, illetve a polgármesterrel a toronydaruhoz elengedhetetlen közterület használatában.

A Mandinernek nyilatkozva Márki-Zay Péter tagadja, hogy a büntetőadó vagy a sarc jó kifejezés volna az elsőként kiszabott területhasználati díjra. Egy 2004-es, tehát Lázár János városvezetése idején született rendeletre hivatkozik, állítva, hogy fillérre az abban rögzített paraméterek szerint állapították meg a 136,3 milliós összeget. Kérdésünkre, hogy ha a darura később még szükség lesz, nem tekintenek-e el mégis a magas összegtől, a polgármester azt feleli, ha születik új kérvény, az szerinte már nem lesz azonos a régi mértékű igénnyel. A projekt képviselői ugyanis rájöhettek arra, nem kell egész évre helyet biztosítani a helyszínen a toronydarunak. „Azt viszont továbbra is vallom – folytatja a városvezető –: az uniós pályázati forrás bőven lehetőséget biztosít arra, hogy a városnak törvényesen leszakadjon néhány millió, ami rá is férne Hódmezővásárhelyre.”

A helyi Fidesz, illetve Lázár János nem kívánt semmit hozzátenni korábbi reagálásaihoz. A város értelmiségi elitjéhez tartozó, a napi politikán kívül álló Grezsa Ferenc pszichiáter pusztán azért is elgondolkodtatónak tartja a polgármester hozzá­állását a kórházi beruházáshoz, mert mint rámutat, egyirányú és kétsávos az utca, ahol a toronydaru működne, vagyis semmiféle forgalomfennakadást nem okozna az egy sávra kiterjedő, rövid útszűkítés. „Nézetem szerint nemhogy ilyen irreálisan magas, de semekkora összeget sem illő követelnie a városvezetésnek – szögezi le a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézete Pszichológiai Továbbképző Központjának vezetője. – A településünket gyarapító fejlesztést támogatni kellene, annál inkább is, mivel ez esetben nem haszonelvű vállalkozásról, hanem a vásárhelyi emberek egészségügyi ellátásáról van szó.” 
Indoklásul azt a körülményt is szóba hozza, hogy a beruházás a kórház honvédegészségügybe való integrációját is segítené, ami a jövőben további infrastrukturális fejlesztéseket tenne lehetővé. Azok előnyeit pedig szükség esetén a város minden polgára élvezheti.

„Sérelmi attitűd, áldozati szerep”
Grezsa Ferenc úgy véli, a kórházfejlesztés ilyen akadályozása kapcsán egy évek óta zajló folyamat újabb állomását figyelhetjük meg, amelynek lényege Márki-Zay Péter viszonyulása Lázár Jánoshoz és tevékenységéhez, illetve az arra épülő kommunikációs stratégiája. Felidézi, a 2004 és 2009 között Kanadában és az USA-ban szerencsét próbáló Márki-Zay hazatérése után először együttműködést ajánlott Lázárnak, ám idővel őt kezdte legfőbb ellenfelének tekinteni. A 2018-as időközi és a 2019-es soron következő polgármester-választáson ellenzéki pártok által támogatott független jelöltként erre az immár kérlelhetetlen szembenállásra építette kampányát. „Márki-Zay, akinek a tekintélyhez való viszonya eleve problémás, a kormányzat és annak politikusai iránti ellenszenvét, sőt indulatát mindazokra kivetíti, akik velük együttműködnek, rokonszenveznek. Így a kórház főigazgatójára is, aki hosszú ideje szorosan együttműködik Lázárral a helyi egészségügyet szolgáló programokban, beleértve a 2007-es ágyszámleépítés elleni hatalmas tüntetés megszervezését, illetve számos beruházás megvalósítását is. Sőt, a polgármester ellenszenve a kórház tevékenységének megítélésére is kivetül, fellépése óta számos alkalommal élesen kritizálta az intézményt, aláásva ezzel a gyógyítómunkába vetett bizalmat, amely mindenfajta gyógyítás alapja” – vélekedik az egyetemi oktató. Azt elismeri, hogy menet közben nemtelen támadások is érték a polgármestert, de szerinte sérelmi attitűdje a kezdetek óta megfigyelhető, és áldozati szerepét egyfajta kommunikációs ügyességgel gyakran állítja politikai érvényesülése szolgálatába. Grezsa szerint a mostani esetben ezt a technikát nem tudja latba vetni a városvezető.

A pszichiáter szóba hozza: Márki-Zay Péternek már színre lépésétől a várospolitikán, a polgármesteri szerepkörön messze túlmutató politikai ambíciói vannak, „talán ezért is áldozná fel olyan könnyen a helyi közegészségügy fejlesztésének az esélyét”. Arra utal ezzel, hogy a polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) néven civil szervezetet épített, annak támogatásával az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, illetve az adott parlamenti választó­kerület egyéni képviselőjelöltje kíván lenni. „Az emberi törekvés természetes, sőt dicséretes, kivéve, ha időnként másokat sértő, mások becsületén, illetve a város érdekein átgázoló stílussal, magatartással párosul.”

Ha már Grezsa Ferenc említette Márki-Zay Péter országos politikai ambícióit, idézzük fel a városvezető Partizánnak adott minapi portréinterjújának az előválasztással kapcsolatos részét. A politikus Gulyás Márton kérdésére válaszolva nem zárta ki, hogy adott esetben visszalépjen a kormányfőjelölt-jelöltségtől valamely más ellenzéki jelölt javára. A riporter erre fölvetette, hogy a polgármester alighanem jól sáfárkodik a jelöltségeivel – itt arra célzott, hogy ha Márki-Zay lemond a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért való megméretésről, akkor az ellenzéki együttműködés pártjaitól garanciát kap, hogy a Csongrád-Csanád megye 4. számú választókerületében kiírandó előválasztáson ő legyen a közös jelölt. Márki-Zay Péter a műsorban azzal hárította el az alkudozási szándék gyanúját, hogy ő más politikai kultúrát képvisel.

A Mandinernek most némileg többet mond erről: „Nyilván nagyon szeretném, ha én lennék a közös miniszterelnök-jelölt. Az Orbán Viktor leváltására esélyesebb aspiráns javára azonban örömmel fogok visszalépni, de az első fordulóban mindenképp szeretném megméretni magam.” Hogy kit gondol előzetesen esélyes jelöltnek, azt nem hajlandó elárulni lapunknak. Azt pedig, hogy kit tart esélytelennek, korábban többször elmondta, mikor úgy fogalmazott: a DK-s „Dobrev Klára indítása a lottóötös volna Orbán számára”, illetve „ha Dobrev lesz a közös miniszterelnök-jelölt, akkor Orbán lesz a közös miniszterelnök”.

S hogy a Márki-Zay-féle civil társutasokkal nem játszik-e kiszorítósdit a hat párt? Az MMM alapítója jogosnak tartja fölvetésünket, mondván: „Korábban több jele volt annak, hogy a pártok kartellt alkotnak, és előre leosztják egymás között a körzeteket, kihagyva a civileket. Ma már úgy látom, sok helyütt valódi előválasztási versengés fog kibontakozni. Az ellen továbbra is tiltakozunk, hogy előre meg kellene neveznünk, hogy melyik párt frakciójába ülnénk be, ha győzünk. Ezzel csökkentenénk lehetséges szavazóbázisunkat az előválasztáson. A másik, amit szeretnénk, hogy vagy mégis kétfordulós legyen a választókerületi előválasztási szavazás, vagy ha egyfordulós marad, akkor több helyre is lehessen ikszelni.”

Kérdésünkre, nem pártok közötti leosztás érvényesül-e abban, hogy a hódmezővásárhelyi központú választókerületben vele szemben csak egyetlen, jobbára ismeretlen vetélytárs indul, Márki-Zay Péter úgy válaszol: „Az együttműködő pártok tudják, hogy Lázár Jánossal csak én vehetem fel érdemben a versenyt. Ennek ellenére a DK nagyon helyesen döntött, hogy az előválasztás hitele érdekében indít velem szemben jelöltet egy makói képviselő személyében.”

Civil előnyök és korlátok
Vajon milyenek az esélyei a Márki-Zay Péter típusú civileknek a baloldali előválasztáson? Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője lapunknak kifejti, a baloldali előválasztás szabályai úgy lettek kialakítva, hogy a pártok jelöltjeinek kedvezzenek, vagyis hogy a magukat függetlennek vagy civilnek nevező jelöltek ne tudjanak labdába rúgni. Ez egyébként a politológus szerint logikus döntés volt, „a hatpárti szivárványkoalíció ugyanis eleve kormányzásképtelen”. Az, ha a hat formáció mellett pártfüggetlen személyek is jelentős számban kerülnének a parlamentbe, szerinte akkora káoszt okozna a baloldalon, hogy kormányozni semmiképpen nem tudna. Ha pedig ellenzékben marad, akkor a cselekvőképes ellenzéki munkát lehetetlenítené el egy ilyen forgatókönyv.

Márki-Zay Péterre térve elsőként arra világít rá Deák Dániel, hogy nincsen mögötte nagy pártapparátus. Hiába tartozik a baloldalon népszerűnek mondható jelöltek közé, nincs reális esélye annak, hogy pártháttér nélkül a második fordulóig eljusson a kormányfőjelölt-aspiránsok versenyében. Ahhoz ugyanis, hogy a szükséges számú aláírást, majd szavazatot megkapja egy előválasztás során, rendkívül kiterjedt és országos lefedettségű aktivistahálózatra lenne szüksége.

Vajon tudja ezt a magasabbra vágyó vásárhelyi polgármester? Az elemző szerint vélhetőleg igen. Deák szerint Márky-Zayt így valószínűleg tényleg az motiválja a miniszterelnökségért való elindulás lebegtetésével, hogy az országos figyelmet fenntartva az útját egyengesse a parlamentbe. Hiszen várhatóan így a többi párt is belemegy abba, hogy választókerületében Lázár ellenfele lehessen majd a 2022-es választáson. Azaz nem fognak vele szemben erős jelöltet indítani az előválasztás során.

Deák Dániel úgy véli: mindez jól mutatja, hogy Márki-Zay Péter valójában polgármesteri pozícióját is, kormányfőjelöltségét is arra használja fel, hogy nagy ellenfelével, Lázár Jánossal mérkőzhessen meg. Amint fogalmaz: „Márki-Zay Péter a személyes ambíciói alá rendeli a közösségi tevékenységét, ami vélhetőleg sok vásárhelyi polgárnak nem rokonszenves.”

A XXI. Század Intézet vezető elemzője feleleveníti a járvány első hullámának idejét is. „Akkoriban Márki-Zay Péter volt az egyik olyan ellenzéki polgármester, aki a lehető leghangosabban riogatott azzal, hogy a városa csődbe mehet. A csőd azóta sem következett be, magyarán Márki-Zay már akkor is az általa vezetett település valódi helyzetének eltorzítását használta fel arra, hogy szerepet kaphasson az országos nyilvánosságban” – jelenti ki az elemző.

Nyitókép: MTI / Ujvári Sándor