Egy budai villa megdöbbentő titkai – ahol az ÁVH embereket kínzott
Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai.
Szavakban szabadságot ígér, ám a valóságban ellenőrzést akar gyakorolni az életünk felett – mi az? Hogyan elevenedik meg a Szovjetunió világa a Nyugat mindennapjaiban, s miként lett a liberalizmus a szabadság helyett a szabályok ideológiája?
Ryszard Legutko lengyel államférfi és politikai gondolkodó, korábban hazája oktatási minisztere, ma az Európai Parlament képviselője. Brüsszeli teendői mellett görög filozófiát tanít Közép-Európa legpatinásabb felsőoktatási intézménye, a krakkói
Jagelló Egyetem diákjainak. Szerzőnk úgy érzi, polgárként a kommunista elnyomásban eltöltött évtizedek után ma a liberális Nyugaton is személyes szabadsága drámai visszaszorulását kell elszenvednie. Ennek oka, hogy a liberalizmusból a szabadság helyett a szabályozás ideológiája lett. Hogyan?
Friss könyvében Legutko a szabadság két értelmezését különbözteti meg: a negatív szabadságfelfogást, melynek alapja a kényszerek hiánya, és a pozitív szabadságot, amelynek középpontjában a „rakoncátlan szenvedélyek” kiteljesedésének lehetősége áll. A legújabb kori nyugati történelem jelentékeny része e két felfogás híveinek birkózásaként is értelmezhető. Ennek eredményeként született meg a szabadság modern koncepciója, miszerint az egyén szabadsága mindenre kiterjed, amíg más szabadságát nem korlátozza. Ryszard Legutko szerint ez a kompromisszum ölt testet a közösség érdekeivel egyértelműen ellentétes cselekedeteket, például gyilkosságot tiltó szabályokban – e kényszerítések célja azonban mindig is az egyének kiteljesedésének védelme volt.