Az orvoslás extrémsportolója

Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.

Az egészségügyi dolgozók olyan hétköznapi hősök, akiknek munkáját az utóbbi évben minden korábbinál jobban becsülhetjük. Vannak közöttük, akik a legkisebbeken segítenek – azokon, akiknek elvesztése a legnagyobb fájdalom lenne.

„Riasztottak bennünket egy súlyos állapotban lévő kétéveshez, és az ellátásához nem volt meg minden szükséges eszközünk. Szerencsénk volt, közel volt a László-kórház, és onnan hoztak olyan felszerelést, amellyel meg tudtuk menteni a gyermek életét. Akkor elhatároztuk, hogy addig nem nyugszunk, amíg nem lesznek olyan mentőautók, amelyek biztosítják a kicsik ellátását” – emlékezik vissza Gesztes Éva orvos, a szervezet szakmai vezetője a huszonhat évvel ezelőtti esetre. Ennek nyomán alapult meg a gyermekmentés Magyarországon. A Magyar Gyermekmentő Alapítvány az utóbbi másfél évtizedben 32 ezer gyereken segített, és 37 ezer szülő oktatását tette lehetővé.

Éva a Nagykörút mellett nőtt fel, ahol mindennap lenyűgözte a mentők munkája. Orvosi egyetemi tanulmányai alatt is azt várta, mikor kezdhet mentőzni, ötödévesként már mentőtiszt volt. Végzett orvosként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat rohamkocsiján is dolgozott, ahol gyermek-­intenzívosztályon szerzett tapasztalata okán sokszor riasztották kicsikhez. Az ő ellátásuk sokszorosan nehezített pálya: különleges, mentőautónként 25 millió forint értékű felszerelés és speciális szaktudás kell a munka megfelelő elvégzéséhez.