„Most vagyunk a harminchatodik marsévben” – magyarázza a zsebatlasz formátumú kiadvány címválasztását az Eötvös Loránd Tudományegyetem térképész szakembere. Ezt az időszámítási rendszert 2000-ben vezették be marsi éghajlatkutatók, és ma már általánosan használják. A Marson sok olyan évszakos vagy éves periódusú változás látható, amelyhez szükséges egy helyi időbeli referencia, a földi dátum nem sokat mond a marsi viszonyok vizsgálatakor.
A Föld után a Mars a legjobban ismert Föld-szerű világ”
Az ember már régóta szeretné megismerni a Mars felszínét. A 19. század vége felé már egészen részletesnek tekinthető térképek voltak forgalomban, de akkor még csak a felszín foltjait tudták megfigyelni a Földről. Ezekből nehéz volt következtetéseket levonni, de már akkor jól látták a sarki jégsapka és a felhők változásait, a felszíni sötét foltok változásaira viszont még nem igazán tudtak magyarázatot adni. Az űrszondás megfigyelések korában, a hatvanas évektől aztán már helyszíni fényképek alapján lehet térképezni, a tudomány azóta ismeri alaposabban a Mars domborzatát.