Az emberi történelem ciklusokra oszlik, amelyek matematikai alapon modellezhetők – állítja Peter Turchin orosz származású biológus. Módszertanát a sztártörténészek kevéssé kedvelik, ám ettől még akár igaza is lehet.
Tudták? A nyugati történetírás 21. századi fenegyereke egy emigráns orosz biológus. Peter Turchin a világ első atomerőművéről elhíresült Obnyinszkban született 1957-ben. Édesapja, Valentin Turchin fizikus a mesterséges intelligencia korai teoretikusa, egy, az emberiséget a gépekkel közös hálózatba szervező „globális agy” víziójának kiötlője volt – egyben szamizdatszerző, aki végül családostul menekülni kényszerült a KGB elől. Az ifjú Peter már New Yorkban végezte iskoláit. Az állatvilág dinamikái érdekelték, a fajok populációinak alakulása, agresszív terjeszkedésük, drámai visszaszorulásuk. Később rájött, hogy az aprólékosan feltérképezett szabályszerűségekre alapozott előrejelző modellek akár az emberi társadalmakra is alkalmazhatók.
Szerzőnk most „főállásban” azzal foglalkozik, hogy számadatok jelentős mennyiségének elemzése (big data) alapján rámutat a civilizációtörténet – s különösen a nagyhatalmak felemelkedésének és bukásának – matematikai mintázataira. Épp úgy, ahogy Isaac Asimov karaktere, a „pszichotörténész” Hari Seldon tette az Alapítványban. Turchin meggyőződése, hogy a történelem természettudományos módszerrel is kutatható, sőt dinamikája kizárólag így érthető meg. Ha a bolygón fellelhető más életformák csoportos viselkedése leírható számokkal, miért pont az emberi közösségeké ne lenne az? Turchin először az ezredfordulón publikálta eretnek módszertanát, majd 2010-ben nagy visszhangot kiváltó tanulmányt közölt a Nature hasábjain – azt állítva, hogy számításai szerint 2020-ra polgárháború-közeli állapotok alakulnak ki az Egyesült Államokban és több nyugati országban. A tényeket ismerjük. Lehet, hogy az őrült orosz felfedezett valamit?
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
A termelés hozza létre a fogyasztót – ez pedig ugyanúgy igaz a szexuális szükségletekre, vágyakra és habitusokra is.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Így kontextus nélkül leírva a darwinizmus, liberalizmus, BLM, feminizmus, eugenika, LMBTQ és transzhumanizmus mintha semmiben sem kapcsolódna egymáshoz, pedig ezúttal is összenő, ami összetartozik.
Száraz Miklós György bő negyedszázada van jelen az irodalmi életben.
A megdöbbentő hírt a lengyel kormányzat egyik tagja meg is erősítette.
Viktor Medvedcsuk szerint az ukrán elnök kompromisszumképtelensége csak súlyosbítja Kijev helyzetét.
