Az emberi történelem ciklusokra oszlik, amelyek matematikai alapon modellezhetők – állítja Peter Turchin orosz származású biológus. Módszertanát a sztártörténészek kevéssé kedvelik, ám ettől még akár igaza is lehet.
Tudták? A nyugati történetírás 21. századi fenegyereke egy emigráns orosz biológus. Peter Turchin a világ első atomerőművéről elhíresült Obnyinszkban született 1957-ben. Édesapja, Valentin Turchin fizikus a mesterséges intelligencia korai teoretikusa, egy, az emberiséget a gépekkel közös hálózatba szervező „globális agy” víziójának kiötlője volt – egyben szamizdatszerző, aki végül családostul menekülni kényszerült a KGB elől. Az ifjú Peter már New Yorkban végezte iskoláit. Az állatvilág dinamikái érdekelték, a fajok populációinak alakulása, agresszív terjeszkedésük, drámai visszaszorulásuk. Később rájött, hogy az aprólékosan feltérképezett szabályszerűségekre alapozott előrejelző modellek akár az emberi társadalmakra is alkalmazhatók.
Szerzőnk most „főállásban” azzal foglalkozik, hogy számadatok jelentős mennyiségének elemzése (big data) alapján rámutat a civilizációtörténet – s különösen a nagyhatalmak felemelkedésének és bukásának – matematikai mintázataira. Épp úgy, ahogy Isaac Asimov karaktere, a „pszichotörténész” Hari Seldon tette az Alapítványban. Turchin meggyőződése, hogy a történelem természettudományos módszerrel is kutatható, sőt dinamikája kizárólag így érthető meg. Ha a bolygón fellelhető más életformák csoportos viselkedése leírható számokkal, miért pont az emberi közösségeké ne lenne az? Turchin először az ezredfordulón publikálta eretnek módszertanát, majd 2010-ben nagy visszhangot kiváltó tanulmányt közölt a Nature hasábjain – azt állítva, hogy számításai szerint 2020-ra polgárháború-közeli állapotok alakulnak ki az Egyesült Államokban és több nyugati országban. A tényeket ismerjük. Lehet, hogy az őrült orosz felfedezett valamit?
Ha valaki szeretne többet megtudni az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, akkor az útja a Pilisbe és a Visegrádi-hegységbe vezet. E kiránduláson nemcsak új ismeretek várják, hanem annál jóval több: megnyugvás és valami ősi, mégis ismerős szellemiség. Egy dobogókői és egy pilisszántói lelkes lokálpatrióta segített nekünk eligazodni a mondák és legendák között.
Egy másfél évtizede óta húzódó vita végére került augusztus elején pont, egy patinás, mintegy 200 éves cukrászda ajtajára pedig – sokak reménye szerint csak átmenetileg – lakat Budavár szívében.
Jókai kedvenc könyvkötőjéről és a szakma aranykoráról mesél a Ráth György-villa új időszaki kiállítása.
Gerald Grosz új könyve, „Merkel műve – a mi bukásunk”, politikai bombaként robbant a német közéletben.
Egy új elemzés igazolta Mark Regnerus szociológus elhíresült, 2012-es tanulmányát, mely számos szempontból rosszabbnak találta a melegpárok gyermekeinek helyzetét, mint a biológiai szüleik által neveltekét, ezzel kiváltva az LMBTQ-mozgalom és a progresszív tudósok haragját.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
Rossz döntés volt.
A jelentés képe erőteljesen árnyalja az ukrán kormány háborús körülmények közötti működéséről kialakított globalista-brüsszeli narratívát.
