Franciaudvaros bérházak Budapesten

Mártonffy Melinda írása a Mandiner hetilapban.

Ha nyitott szemmel járunk Budapesten, a belső kerületekben feltűnhet, hogy a sok utcavonalra épített bérház között található más, hátrahúzott homlokzatú beépítés is, amely izgalmas látványt kölcsönöz a városnak. A magyarországi bérház 19. század eleje óta fejlődő és formálódó típusai mellett a század végén az új beruházói és bérlői igényeknek megfelelően egyre többször alkalmazták az utca felé megnyitott és előudvaros építési formákat. Olyan épületek létrehozása volt a cél, amelyek a sarokházakhoz hasonlóan hosszú, értékes utcai homlokzatokat eredményeztek, ezáltal több minőségi lakást rejtettek magukban.

A cour d’honneurös kialakítású bérházak elve a barokk kastélyépítészet adaptálásával született meg. Számos példát találhatunk rá a külföldi, nyugati építészetben is, Párizsban az hôtel particulier-ket említhetjük. A magyar tervezők külföldi tanulmányaik és utazásaik során sok európai városban megfordultak, ahol találkoztak a helyi építészeti irányzatokkal, megoldásokkal, s azokat itthon a hazai viszonyoknak és igényeknek megfelelően ültették át. Az első budapesti francia- udvaros bérházak a főváros egyesítésének idején, az 1870-es években épültek, párhuzamosan a mai napig meghatározó épületállománnyal. A város valószínűleg legkorábbi francia- udvaros bérháza a gróf Károlyi Ede megbízására 1876–1877-ben emelt, Szentkirályi utca 22–24. szám alatti Károlyi-palota volt. A típus kialakulásának szempontjából a sugárút kiépítése hozott meghatározó fordulatot, amely nemcsak az egyesített város reménysége, hanem a korszak jelképe is lett. A körönd koncepcióját a bécsi születésű Petschacher Gusztáv építész találta ki, az ő gondolata volt, hogy a teret körülvevő négy nagy bérházcsoport tömegét középen egy-egy hátraugró négyszögletes udvarral törjék meg.

A típus változatos formában, a szabályozásoknak megfelelően főképp a belső kerületekben, a zártsorúan beépített városrészekben terjedt el. Attól, hogy egy vagy több telket építettek be, illetve a telek méretétől függően, továbbá funkcionális és alaprajzi szempontból is több típust különböztethetünk meg. A franciaudvaros beépítésekhez sorolhatjuk az utca felé megnyitott és csatlakoztatott udvaros, a komponált udvaros, valamint az azok továbbfejlesztett változataként tömbátvágással létrehozott, speciális morfológiájú bérházakat is. A típus legkiérleltebb példái 1905-től épültek a korszak neves építészeinek munkájaként (például Révész és Kollár az Üllői út 59. esetében). Az első világháború után a megváltozott körülmények és a haladás jegyében építészeink modern szellemben alakították újjá az előudvar adta lehetőségeket.