Célkeresztben a digitális óriások?

Oláh Dániel és Takács Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban.

Hogyan tartják kordában a nemzetközi cégek egyre növekvő befolyását?
A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálja, hogy a nagyobb befolyással, illetve hatalommal bíró vállalatok használták-e erőfölényüket magyar vagy bármely külföldi beszállítóval szemben a hazai piacon. Az eljárást nemcsak a magyar jogszabályok alapján, hanem uniós jogalapon is el lehet indítani. Az egy főre vetített bruttó hazai össztermék arányában 2004 és 2019 között a GVH és így Magyarország az előkelő harmadik helyet foglalja el az uniós jogalapú antitrösztvizsgálatok szempontjából. Sajnos nem ritka ügyek ezek. Ilyen esetben azt nézzük meg, hogy ha egy adott piacon oligopolhelyzet áll fenn, azaz néhány nagy szereplő uralkodik, jogsértő-e a piaci viselkedésük. Tipikus hatalommal való visszaélés az árak indokolatlan emelése vagy kisebb vállalkozások ellehetetlenítése a felvásárlásuk céljából.

A cementiparban például néhány külföldi cég szerezte meg a magyar piacot. 
A közelmúltban indult egy erőfölényes eljárás a cementiparban, ahol kevés szereplő határozza meg piacot. Magyarországon az építőipari beruházásokhoz nélkülözhetetlen szürke cement ára jelentősen emelkedett az utóbbi években, arra vagyunk kíváncsiak, ez mitől alakulhatott ki, esetleg volt-e a domináns szereplők együtt mozgásának különleges oka. Érdekes az is, hogy az importhányad miért éri el a piac 30-40 százalékát. Nem zárható ki, hogy minőségi vagy logisztikai okai vannak; sok minden lehet a háttérben, amit tisztességes, objektív eljárásban ki tud deríteni a hivatal.

Milyen más kevés szereplős piacot lehet még említeni?
Jó néhány oligopolpiac van, kapásból említhető a gyógyszer-nagykereskedelem területe, amelyet jelenleg két szereplő ural. Ezek a vállalkozások erősen integrálódtak a kiskereskedelembe, azaz a patikák piacába. Bár a gyógyszerszabályozás 2011-től fokozatosan törekedett arra, hogy növelje a magyar gyógyszerészek tulajdonát a patikákban, és csökkentse a nagykereskedői részesedést, ez csak részben sikerült. A nagykereskedői érdekkörbe tartozó láncokkal kötött franchise-szerződések és egyéb megállapodások továbbra is megkötik a gyógyszerészek kezét. Valószínűleg nem ez volt a jogalkotói cél.