A súlyos uniós vakcinahiány tovább élezi az EU és az Egyesült Királyság közötti ellentétet.
A britek már a lakosság tíz százalékát beoltották covid elleni vakcinával január végére, a vírus által leginkább sújtott 80 év feletti korosztálynak pedig már a nyolcvan százalékát, s a nyugati világ – és főleg Európa – más országaival szemben vezetnek beoltottság tekintetében. Az Európai Unió pedig azt követeli, hogy az Egyesült Királyság sürgősen adjon vakcinát, mivel jóval több van neki a szükségesnél. Az EU egészségügyi biztosa, Sztella Kiriakidu gyorsan emlékeztetett is arra, hogy ez nem a szomszédban lévő hentes, ahol működik az aki kapja, marja elv (first come first served), hanem szerződéses kötelezettség, és elvárja a britektől az azonnali intézkedést.
Az Európai Bizottság január utolsó hetében bejelentette, hogy az EU-n kívüli exporthoz speciális dokumentumokra van szükség – ezzel az Egyesült Királyság bizonytalan helyzetbe került a Pfizer által gyártott oltóanyag beszerzése kapcsán. Az ügy a négyévnyi brexitálás következtében amúgy sem éppen prosperáló uniós–brit kapcsolatokat tovább mérgezheti. Néhány hete a Pfizer bejelentette, hogy le kell lassítania a belgiumi vakcinagyártást, ugyanis az egyik gyártósora sürgős felújításra szorul. Egyes brüsszeli hivatalnokok azt sejtetik, hogy az Egyesült Királyság olyan oltóanyagot kapott az AstraZenecától – a vállalat az ígért nyolcvanmillió vakcina felét sem tudja leszállítani március végéig –, amelynek az EU-ba kellett volna érkeznie; mindez szintén nem pozitív irányba hangolta a két politikai hatalom kapcsolatát. David Jones, a kilépésért felelős volt miniszter egyenesen úgy nyilatkozott, hogy az unió zsarolja őket, ami újabb bizonyítéka annak, hogy országa jól döntött 2016 júniusában.