Alkotmánybírósági döntés: lehet gúnyolódni, de nem öncélúan

Palkó Attila írása a Mandiner hetilapban.

Furcsamód ahogy bővülnek a véleménynyilvánítás lehetőségei, úgy válunk egyre érzékenyebbé a nekünk nem tetsző véleményekre. Vagy inkább arról van szó, hogy a megszólalók folyamatosan feszegetik a határokat? Utóbbira is bőven akad példa, így a bíróságok munkája is megszaporodik. Mivel a véleménynyilvánítás szabadsága eleve kényes kérdés, 
az esetek politikai relevanciája sem elhanyagolható.

Eltérő ítéletek
Február másodikán két, a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggő ügyben döntött az Alkotmánybíróság.

Az egyik a Patent Egyesület ügye. Az alapvetően női jogok képviseletére és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésre szakosodott, feminista egyesület akkor vált igazán híressé, amikor 2016-ban a lengyel katolikus egyház ellen szerveződő budapesti tüntetésen két tagja sajátos performanszt adott elő. Egy püspökruhába öltözött személy egy abortusz­tabletta feliratú zacskóból a szentostyához hasonló tárgyat vett elő, és a jól ismert „Krisztus teste” megjelölés mellett megáldotta a tüntetőket. Az esetről a 24.hu számolt be, s a portál videójából kiderül, a püspöki ruhát magára öltő személy – saját bevallása szerint – „térítési céllal” vette magára a liturgikus kellékeket. Természetesen az „előadás” nem maradt visszhang nélkül. Egy életvédő civil szervezet beperelte a jelenet szereplőit, mondván, az sérti az emberi méltósághoz és vallásszabadsághoz fűződő alkotmányos jogokat. Az ügy bejárta az ilyenkor szokásos bírói fórumokat, és a tárgyalások során alapvetően az a két megközelítés csapott össze, hogy a bemutatott szentmise-paródiát vajon védi-e a véleménynyilvánítás szabadsága, vagy a tartalma már sérti az emberi méltóságot és a vallásszabadságot. Az Ab ítéletének fő megállapítása, hogy nem lehet alkotmányosan védett közlésnek tekinteni a szóban forgó jelenetsort a tartalmi vizsgálata nélkül. Különbséget kell tenni a vallási közösség kritizálása és magának a vallásnak a kigúnyolása között. A vallási hitelvet, jelképet, vallásos cselekményt vagy szertartást kigúnyoló véleménynyilvánítás ugyanis az alaptörvény IX. cikke alapján korlátozható.

A másik ügy a HVG ügye. A napilap 2014-ben olyan címlapot jelentetett meg, amelyen A pásztorok imádása című 17. századi festmény úgy volt átalakítva, hogy az eredeti szereplők arca helyére politikusoké került, a gyermek Jézus helyén pedig egy halom aranypénz volt látható. A felperesek lényegében ugyanazon az alapon kifogásolták a HVG címlapját, mint tették mások a Patent ügyében. Az ítéletet hozó első- és másodfokú bíróság szerint a címlap nem a vallást, hanem a rajta szereplő konkrét politikusokat gúnyolja, így erre az esetre vonatkozik a véleménynyilvánítás védelme. Ezt az érvelést számos különvélemény mellett, de lényegében az Ab is helybenhagyta.