Kutyus a Fehér Házban

Hallom, Joe Bidennel beköltözik a cukiság a Fehér Házba. Lesz menhelyről mentett kutya is. Meg szép szó és rengeteg új arc, nő és kisebbségi a kormányban. Ez mind nagyon helyes, de félő, hogy nagy árat kell fizetnünk érte. A szlovén származású baloldali gondolkodó, Slavoj Žižek szerint Biden kedves mosolya mögött a globális kapitalizmus groteszk vigyora bújik meg. Ez a vigyor sem teljes azonban ideológiai alátámasztás nélkül.

Készséggel szállítja a szükséges érveket Martha Nussbaum amerikai filozófus. Álláspontja szerint a kozmopolitizmus ma fontosabb, mint a patriotizmus. A hazafias büszkeséget erkölcsileg veszélyesnek tartja, és úgy véli, valójában aláássa azt a nemzeti egységet, amelynek az egyenlőség és az igazságosság morális értékeiben való osztozásban kellene megnyilvánulnia. Nussbaum úgy véli, hogy ezek az alapértékek jobban megvalósíthatók a világpolgárság jegyében. E megközelítés viszonylagossá teszi az ember hagyományos kisebb közösségeit, a családot és az államot.

Nem véletlen, hogy a globális kapitalizmus hatásai is éppen ebbe az irányba mutatnak, az egyének egymástól való eltávolodása és az állami szuverenitás erodálása felé. A nussbaumi kozmopolitizmus lényegében egy ideológiai fátyol a piac könyörtelenül dolgozó törvényei elleplezésére. Ezért is abszurd, hogy épp ezen irányzat segítségével kívánja megoldani a globális kapitalizmus okozta problémákat. A filozófus négy pontban foglalta össze, hogy a hazafias nevelést miért kellene világpolgári oktatásnak felváltania. Először is azért, mert a kozmopolita oktatás révén jobban megismerjük önmagunkat: a világban tapasztalható sokszínűségnek köszönhetően rádöbbenünk, hogy természetesnek hitt értékeink, beállítódásaink viszonylagosak. Másrészt olyan problémák előtt állunk – például a klímaváltozás –, amelyek nem ismernek nemzeti határokat. Harmadrészt csak így tudatosíthatjuk a világ többi részével szembeni morális kötelezettségeinket. És végül az országhatárok önkényes korlátokat állítanak a szerinte valóban fontos összefogások elé. A nők és egyes kisebbségek hasonló elnyomásban szenvednek, érvel, függetlenül attól, melyik országban élnek. Miért ne foghatnának össze határok nélkül?