A koronavírus ellen a vakcina, a válságkezelésben pedig egy másik recept segíthet: ha az állam bátran költ, és a jegybank támogatja ezt – véli az OECD vezető közgazdásza. Gazdasági paradigmaváltás a megszorításokra épülő politika uralma után.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Laurence Boone, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vezető közgazdásza szerint a válság hatására újra kell gondolni a közpénzügyeket, különösen az állami költéseket. Januári nyilatkozatában azt ajánlja a kormányzatoknak, hogy vizsgálják felül az állami költekezés és az adópolitika területén követett elveket. A koronavírus-járvány okozta súlyos gazdasági válsághelyzetben ugyanis jelentős választói ellenállásba ütközne, ha egy kormányzat megszorítási politikával kísérletezne, és ez nemcsak politikailag, de gazdasági értelemben sem lenne előremutató. Boone úgy véli, nem érdemes az államok részéről túl hamar visszatérni a járvány előtti alacsonyabb költségvetési hiányokhoz, illetve a korábbi költségvetési fegyelemhez.
A szakértő a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet nevében arra szólította fel a világ kormányait, hogy továbbra is magasabb állami költéssel és alacsonyabb adókkal segítsék talpra állítani a gazdaságokat és leszorítani a munkanélküliséget. Ezzel Boone lényegében szembemegy azokkal a megszorításpárti javaslatokkal, amelyeket az OECD az előző súlyos válsághelyzetben, 2008 után szorgalmazott. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mit rontott el a világ a 2008-as válság után a nemzetközi szervezetek, köztük a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság nyomására. A közgazdász úgy látja, bár a válságot akkor is óriási méretű élénkítő csomagokkal kezelték az államok az Európai Unióban és Amerikában is, ezek kedvező hatásait gyengítette, hogy már 2010-től nyomás nehezedett a kormányokra, hogy térjenek vissza a fegyelmezett gazdaságpolitikához.
A válság megmutatta, hogy ha a gazdaságpolitika tényleg akarja, akkor van forrás mindenre”
Nem szabad túl hamar meghúzni a nadrágszíjat
Az OECD közgazdásza tehát most elismerte, hogy hiba volt a megszorításokra építő politikát szorgalmazni – még ha nem is azonnal, de így is túlságosan hamar. Ma már az IMF is azt javasolja a fejlett országoknak, hogy költsenek többet például az infrastruktúra fejlesztésére és munkahelyvédelemre.
Megnyílt a tér az újabb kamatcsökkentésre, legalábbis így látják az MBH Bank Elemzési Centrumának szakértői. Az erős forint és a vártnál jobb inflációs adat is arra enged következtetni, hogy a jegybank nem vár tovább és hozzányúl az alapkamathoz.
Február óta gyorsul az infláció, 38 tagállamból 23-ban mértek áremelkedést.
A makrogazdasági mutatókon túli aspektusokat is számba véve nem csak az életszínvonal, a jóllét is növekedett idehaza. Bőven van még teendő, de az új kormány stabil alapokról indulhat a kampányígéretek beváltására.
Ne vezessük félre a híveket azzal a tévhittel, hogy nem ők tartják el az egyházat. Francesca Rivafinoli írása.
A lengyel vonat utasait nem fizeti az állam, és nem hazudtak, hanem tudósítottak.
Még május elején tett feljelentést a jegybak új vezetése hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettének gyanújával.
A miniszterelnök nem tágít.
A világbajnokság kötelező hidratációs szünetei világszerte akár 307 milliárd forintos többletbevételt is termelhetnek a közvetítő televízióknak.
