A koronavírus ellen a vakcina, a válságkezelésben pedig egy másik recept segíthet: ha az állam bátran költ, és a jegybank támogatja ezt – véli az OECD vezető közgazdásza. Gazdasági paradigmaváltás a megszorításokra épülő politika uralma után.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Laurence Boone, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vezető közgazdásza szerint a válság hatására újra kell gondolni a közpénzügyeket, különösen az állami költéseket. Januári nyilatkozatában azt ajánlja a kormányzatoknak, hogy vizsgálják felül az állami költekezés és az adópolitika területén követett elveket. A koronavírus-járvány okozta súlyos gazdasági válsághelyzetben ugyanis jelentős választói ellenállásba ütközne, ha egy kormányzat megszorítási politikával kísérletezne, és ez nemcsak politikailag, de gazdasági értelemben sem lenne előremutató. Boone úgy véli, nem érdemes az államok részéről túl hamar visszatérni a járvány előtti alacsonyabb költségvetési hiányokhoz, illetve a korábbi költségvetési fegyelemhez.
A szakértő a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet nevében arra szólította fel a világ kormányait, hogy továbbra is magasabb állami költéssel és alacsonyabb adókkal segítsék talpra állítani a gazdaságokat és leszorítani a munkanélküliséget. Ezzel Boone lényegében szembemegy azokkal a megszorításpárti javaslatokkal, amelyeket az OECD az előző súlyos válsághelyzetben, 2008 után szorgalmazott. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mit rontott el a világ a 2008-as válság után a nemzetközi szervezetek, köztük a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság nyomására. A közgazdász úgy látja, bár a válságot akkor is óriási méretű élénkítő csomagokkal kezelték az államok az Európai Unióban és Amerikában is, ezek kedvező hatásait gyengítette, hogy már 2010-től nyomás nehezedett a kormányokra, hogy térjenek vissza a fegyelmezett gazdaságpolitikához.
A válság megmutatta, hogy ha a gazdaságpolitika tényleg akarja, akkor van forrás mindenre”
Nem szabad túl hamar meghúzni a nadrágszíjat
Az OECD közgazdásza tehát most elismerte, hogy hiba volt a megszorításokra építő politikát szorgalmazni – még ha nem is azonnal, de így is túlságosan hamar. Ma már az IMF is azt javasolja a fejlett országoknak, hogy költsenek többet például az infrastruktúra fejlesztésére és munkahelyvédelemre.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
