Jött a vihar, kétszer is
A hurrikánok Saffir–Simpson-skálája szikár félmondatokban foglalja össze, mire számítson az ember, ha trópusi szélviharral találkozik. A 153 km/h sebességig tartó 1. kategória „nagyon veszélyes szelei némi kárt okoznak”, a 178–208 km/h-s 3. kategóriás hurrikánok „jelentős károkat idéznek elő”, a legalább 252 km/h sebességgel száguldó 5. kategóriás szélviharok „katasztrofális kárt okoznak, a házszerkezetek nagy százaléka elpusztul”. Mindennek persze nem voltak tudatában Nicaragua keleti partjának lakói, amikor november 3-án partot ért náluk a 4-es erősségű Eta hurrikán. Ők csak a pillanatok alatt víz alá kerülő házakat látták, az elsodort hidakat, az elpusztult babot, rizst, kukoricát. Az Eta robogott tovább Hondurason át Guatemala felé, majd dolga végeztével a Mexikói-öbölben, Florida partjaitól keletre elcsendesedett. November 16-án fogott partot a folytatás, a víz fölött 5-ös, szárazföldön „csak” 4-es és szerencsére egy éjszaka alatt 1-esre gyengülő Iota.