A kultúra nem csupán egy szűk elité

Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban.

Színház mindenkinek! – így hangzik a Déryné Program jelmondata. A kezdeményezés megálmodói vallják: a teátrum nyújtotta élményekre nem csak egy szűk elit tart igényt, már csak azért sem, mert a színészet egyidős az emberiséggel, kiirthatatlan belőlünk a színházcsinálásra való hajlam. Az, hogy milyen a színházfogyasztó réteg összetétele, természetesen nagyban függ az elérhetőségtől, a pénzügyi helyzettől, a szocializációtól.

„Azért hiánypótló ez a program, mert azokra a területekre is minőségi színházi élményt visz el, ahol ez eddig nem adatott meg. Olyanokhoz is eljut a színház, akik korábban nem találkoztak vele, és bízunk benne, hogy igényt is ébresztünk rá” – mondja Kis Domonkos Márk, a program igazgatója. A kezdeményezés a színházhoz való hozzáférés pénzügyi és földrajzi akadályait segít leküzdeni: egy-egy utazás költségeinek több mint kilencven százalékát fedezi, így az előadásokat a legtöbb esetben ingyenesen vagy legfeljebb jelképes, kétszáz forintos jegyáron tekinthetik meg a nézők.

Művészetre szomjazó vidék?
A fővároson kívüli kulturális életet kiemelten támogatta a kormányzat az utóbbi években, a Déryné Program megvalósítására egymilliárd forintot szánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. „Több mint egymillió ember jár színházba vidéken. Ennél is többen vannak, akikhez nem jut el a színház, és akiket kicsit bűnös módon cserben hagyott a szakma az utóbbi évtizedekben. Közülük még többet szeretnénk bevonzani, nagy szeretettel és odaadással értük dolgozunk” – jelentette ki Vidnyánszky Attila főigazgató, amikor másfél évtizedes előkészítő munka után tavaly elindították a programot. Hozzátette: a szakma évtizedek óta elhanyagolta 
a kisebb helységeket, így alakult ki az a helyzet, hogy becslése szerint a magyar lakosság nyolcvan százalékának életében nem kap helyet a színház.