Olykor úgy gondolom, mi egy láthatatlan kincset viszünk magunkkal, amelynek bizonyos időre el kell érkeznie valahova. Most mi visszük – ha kidőlünk, vállára veszi más –, de egyszer csak elérkezik oda, ahol szükség van rá.” Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című művéből idézünk, nem véletlenül: a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője küzdelméből ihletet merítve a Déryné Program igyekszik minél szélesebb körbe eljuttatni a színházat. Hiszen a járványhelyzet egyszer véget ér, és a kultúrához valamennyi magyarnak joga van.
Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban.
Színház mindenkinek! – így hangzik a Déryné Program jelmondata. A kezdeményezés megálmodói vallják: a teátrum nyújtotta élményekre nem csak egy szűk elit tart igényt, már csak azért sem, mert a színészet egyidős az emberiséggel, kiirthatatlan belőlünk a színházcsinálásra való hajlam. Az, hogy milyen a színházfogyasztó réteg összetétele, természetesen nagyban függ az elérhetőségtől, a pénzügyi helyzettől, a szocializációtól.
„Azért hiánypótló ez a program, mert azokra a területekre is minőségi színházi élményt visz el, ahol ez eddig nem adatott meg. Olyanokhoz is eljut a színház, akik korábban nem találkoztak vele, és bízunk benne, hogy igényt is ébresztünk rá” – mondja Kis Domonkos Márk, a program igazgatója. A kezdeményezés a színházhoz való hozzáférés pénzügyi és földrajzi akadályait segít leküzdeni: egy-egy utazás költségeinek több mint kilencven százalékát fedezi, így az előadásokat a legtöbb esetben ingyenesen vagy legfeljebb jelképes, kétszáz forintos jegyáron tekinthetik meg a nézők.
Művészetre szomjazó vidék?
A fővároson kívüli kulturális életet kiemelten támogatta a kormányzat az utóbbi években, a Déryné Program megvalósítására egymilliárd forintot szánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. „Több mint egymillió ember jár színházba vidéken. Ennél is többen vannak, akikhez nem jut el a színház, és akiket kicsit bűnös módon cserben hagyott a szakma az utóbbi évtizedekben. Közülük még többet szeretnénk bevonzani, nagy szeretettel és odaadással értük dolgozunk” – jelentette ki Vidnyánszky Attila főigazgató, amikor másfél évtizedes előkészítő munka után tavaly elindították a programot. Hozzátette: a szakma évtizedek óta elhanyagolta
a kisebb helységeket, így alakult ki az a helyzet, hogy becslése szerint a magyar lakosság nyolcvan százalékának életében nem kap helyet a színház.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Horn Gábor szerint Magyar Péter nem a messiás.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Magyar „szexista megjegyzései” kiverték a biztosítékot az MSZP-s politikusnál.
Még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét a nemzetgazdasági miniszter.
