Száz napban maximálja a kormány a kirendelés időtartamát, és 2023-ig nem kér engedélyt a másodállás vállalásához – áll a kiszivárgott rendelettervben. A Magyar Orvosi Kamara továbbra sem elégedett, az egészségügyi jogállásról szóló törvény miatt alkotmányjogi panasz beadását tervezi. Áttekintettük az október elején bejelentett többlépcsős orvosbéremelés főbb vitatott pontjait.
Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.
„Soha nem látott, történelmi béremelés”, „számos elfogadhatatlan sérelmet okoz az orvostársadalomnak” – ezzel a két, ellentétes előjelű kijelentéssel illették az október elején bejelentett többlépcsős orvosbéremelést. A témával kapcsolatos hasonló ambivalens megnyilatkozásokat – a reformtól a káoszig és a súlyos működési zavarokig – nem kell nagyítóval keresnünk, ontja magából az internet. Kontrasztos kinyilatkozások ide vagy oda, azzal mindenki egyetért, hogy az orvosok fizetését és a hálapénz kriminalizálását szabályozó intézkedés hosszú évek óta az egyik legfontosabb beavatkozás a magyar egészségügyben.
Törlesztés az adósságból
Orvosgenerációk szolgálták végig az utóbbi hét évtizedet, amely alatt javarészt csak ígérgetések történtek a béremelésre, érdemi lépések alig-alig. Még 2010 után is csak igen fokozatosan, óvatosan jöttek a reformok. Az első, igazán jelentős intézkedés talán a harmadik Orbán-kormány idejére tehető: a 2016–2017-ben megvalósított kétlépcsős béremelésnek köszönhetően átlagosan 56,8 százalékkal nőttek az orvosi és szakorvosi alapbérek – válaszolja kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. 2010 óta az Országos Mentőszolgálatnál dolgozó orvosok és mentők pedig 67 százalékkal több fizetést vihetnek haza. A rezidensek helyzetén is enyhítettek valamelyest a 2011-ben bevezetett rezidenstámogatási programmal, amelyre több mint 20 milliárd forintot adott a kormány, és amelyben indulása óta csaknem hatezren vettek részt. Ösztöndíjtípustól függően havi nettó 100, 150, 200 ezer forint juttatásban részesülnek azok a szakorvos-, illetve szakgyógyszerészjelöltek, akik vállalják, hogy a szakképesítésük megszerzése után legalább annyi ideig, ameddig részükre az ösztöndíjat folyósították, Magyarországon fognak dolgozni, emellett semmilyen formában nem fogadnak el hálapénzt.
„Bölcs döntés volt a kormány részéről, hogy a háziorvosi praxisok bérfejlesztését is napirendre vette, máskülönben az alapellátás megroppanásával kellene szembenéznünk” – mondja lapunknak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója annak kapcsán, hogy a miniszterelnök bejelentette, zajlanak az egyeztetések a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról. Mint hangsúlyozza, a probléma rendezése régóta várat magára, már az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény elfogadását megelőző években is jelezték, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozásából nem volt kigazdálkodható az a bértömeg, amely a kórházakban, szakrendelőkben dolgozó kollégák bértáblájában szerepelt. Emellett azért is fontos az új szabályozás mielőbbi kialakítása, mert az alapellátást leginkább a korfa kedvezőtlen szerkezete sújtja, a háziorvosok 43 százaléka hatvan év felett praktizál, „emiatt pedig félő, hogy a bérfejlesztés elmaradásával tömegek döntenek a nyugdíjba vonulás mellett, a fiatalok számára pedig még kevésbé lesz perspektivikus a családorvosi hivatás választása”. Mint Békássy kifejti, a béremelést az alapellátásban dolgozóknak is külön feltételek nélkül kellene biztosítania a kormánynak, máskülönben az ellátórendszeren belül feszültségek keletkeznének. Nem ért egyet azzal, hogy a béremelést csak praxisközösségi együttműködésben szerepet vállaló kollégáknak biztosítaná a kormány, mert szerinte az csak opcionális együttműködési forma, a bérfejlesztést fontos volna garantálni minden alapellátó praxisban.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Magyar Péterék terve felszámolná a társadalombiztosítást: sürgősségi ellátás járna mindenkinek, a gyógyulás viszont csak annak, aki meg tudja fizetni.
A magyar kormány minden olyan fejlesztést végre fog hajtani, amely a magyar egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket szolgálja – jelentette ki Takács Péter.
A miniszterelnök nem rejtette véka alá a véleményét: szerinte a Tisza Párt egészségügyi terve egyenes út a katasztrófához.
„Az Orbán-kormány alkotta meg Európa egyik legszigorúbb Büntető törvénykönyvét” – szögezte le a Belügyminisztérium.
Aki valamilyen okból nem tudná leróni a havi összeget a magánbiztosítónak, azt a kórház el is utasíthatná, vagy teljes árat számolhatna fel neki a kezelésért. Mindez a gyerekekre is igaz lenne – írta az Origo.
A 2008-as népszavazáson elsöprő többségben mondtak nemet az egészégügy privatizációjára, a Tisza Párt titokban mégis kijátszaná az állami rendszert a magánbiztosítóknak.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
