Száz napban maximálja a kormány a kirendelés időtartamát, és 2023-ig nem kér engedélyt a másodállás vállalásához – áll a kiszivárgott rendelettervben. A Magyar Orvosi Kamara továbbra sem elégedett, az egészségügyi jogállásról szóló törvény miatt alkotmányjogi panasz beadását tervezi. Áttekintettük az október elején bejelentett többlépcsős orvosbéremelés főbb vitatott pontjait.
Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.
„Soha nem látott, történelmi béremelés”, „számos elfogadhatatlan sérelmet okoz az orvostársadalomnak” – ezzel a két, ellentétes előjelű kijelentéssel illették az október elején bejelentett többlépcsős orvosbéremelést. A témával kapcsolatos hasonló ambivalens megnyilatkozásokat – a reformtól a káoszig és a súlyos működési zavarokig – nem kell nagyítóval keresnünk, ontja magából az internet. Kontrasztos kinyilatkozások ide vagy oda, azzal mindenki egyetért, hogy az orvosok fizetését és a hálapénz kriminalizálását szabályozó intézkedés hosszú évek óta az egyik legfontosabb beavatkozás a magyar egészségügyben.
Törlesztés az adósságból
Orvosgenerációk szolgálták végig az utóbbi hét évtizedet, amely alatt javarészt csak ígérgetések történtek a béremelésre, érdemi lépések alig-alig. Még 2010 után is csak igen fokozatosan, óvatosan jöttek a reformok. Az első, igazán jelentős intézkedés talán a harmadik Orbán-kormány idejére tehető: a 2016–2017-ben megvalósított kétlépcsős béremelésnek köszönhetően átlagosan 56,8 százalékkal nőttek az orvosi és szakorvosi alapbérek – válaszolja kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. 2010 óta az Országos Mentőszolgálatnál dolgozó orvosok és mentők pedig 67 százalékkal több fizetést vihetnek haza. A rezidensek helyzetén is enyhítettek valamelyest a 2011-ben bevezetett rezidenstámogatási programmal, amelyre több mint 20 milliárd forintot adott a kormány, és amelyben indulása óta csaknem hatezren vettek részt. Ösztöndíjtípustól függően havi nettó 100, 150, 200 ezer forint juttatásban részesülnek azok a szakorvos-, illetve szakgyógyszerészjelöltek, akik vállalják, hogy a szakképesítésük megszerzése után legalább annyi ideig, ameddig részükre az ösztöndíjat folyósították, Magyarországon fognak dolgozni, emellett semmilyen formában nem fogadnak el hálapénzt.
„Bölcs döntés volt a kormány részéről, hogy a háziorvosi praxisok bérfejlesztését is napirendre vette, máskülönben az alapellátás megroppanásával kellene szembenéznünk” – mondja lapunknak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója annak kapcsán, hogy a miniszterelnök bejelentette, zajlanak az egyeztetések a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról. Mint hangsúlyozza, a probléma rendezése régóta várat magára, már az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény elfogadását megelőző években is jelezték, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozásából nem volt kigazdálkodható az a bértömeg, amely a kórházakban, szakrendelőkben dolgozó kollégák bértáblájában szerepelt. Emellett azért is fontos az új szabályozás mielőbbi kialakítása, mert az alapellátást leginkább a korfa kedvezőtlen szerkezete sújtja, a háziorvosok 43 százaléka hatvan év felett praktizál, „emiatt pedig félő, hogy a bérfejlesztés elmaradásával tömegek döntenek a nyugdíjba vonulás mellett, a fiatalok számára pedig még kevésbé lesz perspektivikus a családorvosi hivatás választása”. Mint Békássy kifejti, a béremelést az alapellátásban dolgozóknak is külön feltételek nélkül kellene biztosítania a kormánynak, máskülönben az ellátórendszeren belül feszültségek keletkeznének. Nem ért egyet azzal, hogy a béremelést csak praxisközösségi együttműködésben szerepet vállaló kollégáknak biztosítaná a kormány, mert szerinte az csak opcionális együttműködési forma, a bérfejlesztést fontos volna garantálni minden alapellátó praxisban.
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
A cél, hogy növekedjen a magyarok egészséges éveinek száma. Van hová fejlődni.
Három korszakot ölelnek fel a 2010 óta bemutatott gazdasági intézkedések.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Átütő sikereket ért el, de a legfontosabb, hogy életeket ment.
Létfontosságú készítményből van hiány.
Amerika válságban van, és aki ezt nem látja akár balról, akár jobbról, az vak.
Pedig az ázsiai BL-ben már a kezdőcsapat tagja volt az egy évet kihagyó brazil.
