Új magánmúzeum mutatja be a helyi zsidóság történetét Kolozsváron. Alapítói vallják, hogy a személyes élettörténetek szintézise sokkal emészthetőbb a nagyközönségnek, mint a száraz történeti tények bemutatása.
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.
Személyes történetmesélésen alapuló, innovatív intézményként hirdeti magát Románia második magánmúzeuma. A Kolozsvár központjában, Mátyás király szülőházának közvetlen közelében található Muzeon a túlnyomórészt magyar nyelvű és kulturális kötődésű helyi zsidó közösség történetét kívánja újszerűen megismertetni az odalátogatóval. A projekt megálmodói, Dan és Flavia Craioveanu a Romania Start Up Plus programon nyertek EU-s forrásokat a megvalósítására. A Dr. Moshe Carmilly Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet hallgatójaként Flavia volt az ötletgazda, az elképzelés irányának helyességéről pedig azt követően győződtek meg, hogy férje – akinek édesanyja kolozsvári magyar zsidó – családi hagyatékában számos, a kolozsvári zsidósággal kapcsolatos dokumentumra, feljegyzésre bukkantak.
„Ez a kiállítás elsősorban az innovációt, a látogatói élményen és visszajelzésen alapuló optimalizálást tekinti küldetésének. Ez a fajta koncepció meglehetősen eltér a látogatók által megszokott állami finanszírozású múzeumok hagyományos megközelítésétől” – magyarázza a Mandinernek Dan Craioveanu. Az alapító az előzetes kutatómunka és tapasztalatszerzés során számos budapesti zsinagógában és múzeumban megfordult feleségével. A tárlat kialakítása során a Kolozsvári Zsidó Hitközséggel is konzultáltak. A Schwartz Róbert vezette szervezet a kezdetektől fogva nyitott volt az együttműködésre, és támogatta a kezdeményezést.
A zsidók kolozsvári jelenléte a 16. század elejétől datálható, a különféle korlátozó rendelkezések miatt azonban csak a 19. század második felében, a zsidók városi letelepedésének engedélyezésétől indult virágzásnak a helyi közösség, s ekkortól jelentős szerepet vállalt a gazdasági és szellemi élet fellendítésében. A magyarországi izraelita felekezet 1868-as szakadása után a kolozsváriak zöme az ortodoxokhoz csatlakozott. Néhány évre rá kiváltak a haszidok, majd a haladó felfogású, főleg értelmiségiekből álló zsidó polgárság is elhagyta az ortodox anyahitközséget, és 1881-ben egy később neológgá átalakuló, status quo ante alapon álló hitközséget hozott létre. Az erdélyi zsidó nemzeti mozgalom központjává váló Kolozsváron a cionizmus termékeny táptalajra lelt, itt adták ki a cionista irányultságú, Új Kelet című politikai napilapot is. Az 1910-es népszámlálás Kolozsváron 7046, az 1930-as 13 504, az 1941-es pedig 16 763 izraelita személyt írt össze. A holokauszt és a háború tragédiái miatt 1945 júniusára alig 1000 zsidó maradt a városban.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
