Létezik egy magyar találmány, amivel e pillanatig világszerte egymilliárdan játszottak. Az alkotó most megírta a történetét. Mit tanulhatunk Rubik Ernőtől és a kockától, ha Magyarország 21. századi versenyképességéről van szó?
„A kockát? Én nem találtam fel. Csak felfedeztem.” Tíz évvel ezelőtti első beszélgetésünk számomra legemlékezetesebb foszlánya Rubik Ernőtől. A magyar zsenik mindig zavarba ejtő, nyegle szerénysége Bartók Bélától Egerszegi Krisztinán keresztül Rubikig. Mintha teljesítményük magától értetődne, az őket övező érdeklődés pedig – ideértve nem csupán a rivaldafényt, de a hangos elismerést, a rajongást, a csodálatot is – teljességgel érthetetlen s leginkább a hátuk közepére kívánt dolog. A budapesti lángész, akinek találmányával eddig legkevesebb egymilliárd ember játszott a bolygón, végre megírta saját történetét.
Érdemes tudni a könyvről, hogy ötéves megfeszített munka eredménye, a szerző saját koncepciója szerint, a világpiaci ambíciók okán eleve angol nyelven íródott – abból fordították magyarra. Az unortodox, így Rubiktól cseppet sem távol álló megközelítés bejött: A mi kockánk már a magyar megjelenés napján napvilágot látott az amerikai és a német piacon, valamint további tucatnyi országban. Már az első interjúkért sorba álltak a világlapok.
„…Én csak felfedeztem.” Nem éppen az amerikai self-made vállalkozó, a posztmodern „énmárka” építő archetípusa. A szép az, hogy Rubik és a kocka így is meghódították a világot.
Minden oddsz ellenére hódították meg. Ahogyan Magyarország is minden oddsz ellenére létezik még mindig egy geopolitikai átjáróházban Európa közepén. Sokan mondják, a magyar rafinériának, finesznek, kreativitásnak ebben a megmaradásban döntő szerepe van. Nem mintha olyan könnyű volna azt a magunk szolgálatába állítani, sőt.
A magyar modernizáció hagyományosan mindig a birodalmi érdekeknek alárendelve zajlott és működött – amikor éppen működhetett. Az európai és világgazdaság centrumaiból hozzánk, a félperifériára megküldött feladatok és szabványok, beszállítói feladatkiosztás alapján.
Ne tévedjünk, jórészt így van ez most is.
Rubik Ernő története viszont (aki tanársegédként az Iparművészeti Főiskola alagsorában kísérletezve alkotta meg a bűvös kocka első prototípusait) arra tanít minket, hogy igenis lehet a finesz, a magyar invenció – ahogy főiskolai mentorom, Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor nevezi – a stratégiai autonómiánk része.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A találkozót azért hívták össze, mert sürgősen tenni kell valamit az unió versenyképességének javításáért.
Most dőlt el: versenyfutás az idővel, 2026 végéig kell megreformálni az egész Európai Uniót.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
Az egyik legfontosabb mutatóban történt jelentős pozitív változás.
Ursula von der Leyen éppen most üti be az utolsó szöget a kontinens jólétének koporsójába.
Dr. Iain McGilchrist pszichiáter, idegtudós és filozófus szerint ugyan az agyféltekék közötti különbségekről szóló populáris pszichológia nagyrészt tévesnek bizonyult, de a valóság sokkal izgalmasabb, mint azt sokan gondolnák.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
