Akkoriban éppen kilábalófélben voltunk a vírus első hullámából, így meg lehetett kockáztatni, hogy együtt ünnepeljünk. Egy állam- és jogelmélettel foglalkozó kolléga hatvanötödik születésnapjára gyűltünk össze, egészségünk védelme érdekében a szabad levegőn, a Rába partján, egy kellemes, magyaros étterem árnyas teraszán.
A jubiláns tiszteletére a szervező igazi kis konferenciát rögtönzött. Az előadásokra a fogások között került sor. Ahogy ott ültem, arra gondoltam, hogy Szókratész és társai jól tudták, milyen körülmények között érdemes az igazán komoly beszélgetésekre sort keríteni. Ha rajtam múlna, szakmai konferenciákat csak lakoma keretében lehetne rendezni. Csak semmi online virtualitás. Az alkalomhoz illően a szeretetről beszéltem, pontosabban a szeretet erejéről. Mi a viszony a szeretet ereje és a törvény ereje között? Ez a probléma a mostani pandémia idején különösen aktuális, mert a járványügyi rendelkezések mögött egyaránt ott van, vagy legalábbis ott kellene lennie a törvény és az embertársaink iránt érzett szeretet erejének.
A szeretetben több furcsaság van. Az egyik, hogy akarhatjuk azt, hogy szeressünk. Különben nem sok értelme lenne a „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” parancsnak. Éppen akarhatósága miatt különbözik a szeretet a szerelemtől: azt nem lehet akarni, hogy szerelmesek legyünk. Ezért nagy ajándék a szerelem, és ezért van az is, hogy a szeretet sokkal, de sokkal fontosabb.
A szeretet másik nagy furcsasága az elsőből származik. A szeretetparancs értelmében a szeretetet akarni kell, azonban ez a parancs megsemmisíti önmagát. Ha ugyanis teljesítjük a parancsot, és szeretünk, akkor már nem mondhatjuk azt, hogy parancs alapján szeretünk, mert az ellentétes lenne a szeretettel.
A szeretet harmadik furcsasága, hogy rendkívüli fontossága ellenére a magyar nyelvben nagyon értéktelen dolgok kifejezésére is használjuk. Amikor azt mondom, hogy szeretem az eperfagyit (hú, de finom), akkor mindenki érti, mire gondolok, és senkinek sem jut eszébe, hogy ez a fajta szeretet bármilyen módon hasonlítana ahhoz a szeretethez, amit az édesanyám, vagy amit a feleségem iránt érzek.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
A rossz léte nem azt bizonyítja, hogy Isten vagy nem mindenható (és akkor nem Isten), vagy nem jó? Karácsony válasza: a szeretet teodíceája. Szilvay Gergely írása.
Reisz Pál atya szerint a kereszténység nem a bűnök és tilalmak erdeje, hanem a szeretet világa. A ferences szerzetes elárulja, hogyan telt a karácsony egy hatgyermekes családban, ahol az édesapát a kommunisták utcára tették, és miért tartotta Szent Ferenc a karácsonyt még a húsvétnál is nagyobbnak.
A legendás televíziós gyermekkora karácsonyairól vall a Mandiner számára írott exkluzív jegyzetében.
Miként tudunk megbirkózni az előttünk álló hónapokkal? Úgy, ha rend van a gondolatainkban! Ezért érdemes követni a pilisi remetéket, és rendet tenni a „barlangunkban”. Krupincza Mariann írása.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
