A rendszerváltás előtt a nemzetközi vásárok hozták elérhető közelségbe a Nyugatot. Nemzedékek csodálkozhattak rá arra, hogy nem csak filmeken létezik egy másik világ, amelyben munka és kreativitás csodákat állít elő.
Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.
A rendszerváltozást többféleképpen is datálják. Van, aki az 1985-ös országgyűléshez köti, mely elfogadta egyebek közt a sztrájkról, a cégekről és a jogalkotásról szóló törvényeket. Mások 1989 vagy 1990 valamely jeles eseményéhez kapcsolják, például a szabad választáshoz. Valójában folyamat volt, s a szocializmus koporsójába az első szögeket a színes vásárok, árukiállítások ütötték még a hetvenes években.
A piacozás persze mindig mindenhol izgalmas esemény volt. Irodalmunk tele olyan mesékkel, amelyben valaki a kedvesének vagy a gyermekeinek vásárfiát visz. Azonban már Szent László rendelkezett a közösségi és lelki életet gátló, céltalan, önmagáért való pénzköltésről, mondván, „aki vasárnap vásárt üt, bontsa el sátorát”.
Budapesten a nemzetközi vásárok rendezésének megfelelő színtere csak a két világháború közt alakult ki, méghozzá a Városligetben. Számos fotó tanúsága szerint a park szinte teljesen beépült, csarnokok foglalták el a területét. Persze ennek is volt előzménye. A ma Millennium Házának nevezett épület kiállítási csarnoknak készült 1885-ben, majd tíz évvel később, az államalapítással kapcsolatos kiállítások alkalmával újra fontos szerepet kapott. Ipar és mezőgazdaság ekkor azt mutatta meg, hogy hová jutott ezer év alatt az alkotókedv. A Liget Budapest projektben nemrég felújított, neoreneszánsz, Zsolnayval díszített és rózsakerttel övezett, gyönyörű házat Pfaff Ferenc tervezte.
A szocializmusban más szereppel bírtak a kiállítások és vásárok. Az állandó termelési és elosztási anomáliák miatt folyamatos volt az áruhiány, s a magánkezdeményezésnek sem volt terepe. Mégis mutatni kellett valamit, a brnói vagy wrocławi vásároktól nem lehetett lemaradni. Ezenfelül üzletkötőink nem beszéltek idegen nyelveket, és utazásaik korlátozva voltak. Az itthon megrendezett találkozók ellenőrzés alatt tartott lehetőséget kínáltak, hogy a vállalatok dolgozói külföldiekkel érintkezzenek, és képet kapjanak a piaci trendekről. Természetesen a propagandának is tág tere nyílt. Évről évre itt jelentették be nagyon várt hazai autóbuszok, magnók, korszerű építőanyagok, egyéb termékek tömeggyártását, valamint a jelentős üzletkötéseket. A Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) történetében 1973 hozta a nagy változást, ekkor megindult a kiköltözés a Ligetből az újonnan létrehozott kőbányai vásárvárosba, és elkezdődött a régi épületek bontása. Ma a Királydomb emlékeztet erre: az elbontás törmelékéből emelték.
„A gyerekek zsákszámra hordták haza a színes nyugati prospektusokat”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A döntés spekulációkat indított el arról, hogy az elit egységet a Közel-Keletre vezényelhetik.
„Már biztonságban vannak” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Betelt a pohár.
A Budapestet ellepő kátyúk nemcsak a közlekedést nehezítik, de jelentős költségeket is okozhatnak az autósoknak.
A kurdok készen állnak nekimenni Iránnak, a CIA már fegyverzi őket.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar diplomácia teljes kapacitással segíti a térségben rekedt állampolgárokat.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
