A gépkocsi-tulajdonlás visszaszorulása, az autómegosztás és az önvezető járművek térnyerése mindent elárul arról, mit veszíthet a civilizációnk az óriás techcégek dominanciájával – vallja Matthew Crawford fizikus, politikatudós és motorkerékpár-szerelő.
Száz évvel ezelőtt az automobil megváltoztatta a társadalmat, de megváltoztathatja-e a 21. századi életmód a kocsikat? Az autóvezetés férfias és markánsan individualista kultúrája ma két irányból is ostrom alatt áll.
A kortárs urbanisztikában Koppenhágától Tiranáig a gyalogosokra és kerékpárosokra szabott várostervezés reneszánszát éljük. Közben a mérnöki műhelyekben világraszóló verseny zajlik az önvezető technológia mielőbbi piacosításáért – amely az elképzelések szerint egy ponton összekapcsolódik a megosztáson alapuló, közösségi autótulajdonlással. E két megatrend külön-külön is jelentős változást hozhat a 20. század második felétől megszokott mindennapokhoz képest, együttes hatásuk pedig paradigmatikus jelentőségű. A gyalogosbarát városok és az önvezető autók felhőtlen perspektíváiról mostanra megannyi cikk és tanulmány született. Az automobil mint civilizációs vívmány, a vezetés mint szabadságélmény védelmét azonban szinte senki sem tűzte zászlajára. Mostanáig.
Matthew Crawford fizikus, a Chicagói Egyetemen – Leo Strauss egykori műhelyében – végzett politikatudós, a klasszikus filozófia doktora, egyben motorkerékpár-szerelő. Szabad lelkű konzervatív, aki nem titkolja világnézetét, ám nem tűri az intellektus korrupcióját sem – alig pár hónap után faképnél hagyta a jobboldali George C. Marshall Intézetet, miután a szponzorok befolyásolni próbálták véleményét a klímaváltozásról.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Elveszítették a vezető szerepet.
Mindeközben annyit látnak, hogy Magyarországon nő a jólét.
A város polgármestere szerint az őrizetbe vett férfi „szándékosan és többször is nekiütközött autójával az épületnek”.
Az indiai–európai szabadkereskedelmi megállapodás túlmutat az indiai pénzpiacokon.
A tervek szerint a járművek az év második felében, legkésőbb az év végére állhatnak forgalomba a fővárosban.
Ne az legyen a jó sofőr, aki a legügyesebben manőverezik nagy sebességnél, hanem az, aki képes együtt élni a forgalommal, és nem legyőzni akarja. Petri Lukács Ádám írása.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
