Demográfia, minőségi szűrők, megváltozott életutak – több tényezője van annak, hogy miért jelentkezett idén olyan kevés diák a felsőoktatásba. Általános, nemzetközi összehasonlításban is jellemző jelenséggel van dolgunk? Hol okozhat problémát a drasztikus hallgatószám-csökkenés? Utánajártunk.
Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.
Negatív rekord született az idei felvételin: 2001 óta nem jelentkeztek olyan kevesen egyetemre, mint ebben az évben. Összesen 91 ezren felvételiztek, ami közel 21 ezerrel marad el a tavalyi számtól, és több mint 50 ezerrel alacsonyabb
a 2001-ben tapasztalthoz képest. Sokan megkongatták a vészharangot, mondván, tragikus következményei lehetnek, ha a jövőben állandósul a csökkenő tendencia. Lapunk igyekezett utánajárni, mi vezetett a kiugró létszámcsökkenéshez, és annak milyen hatása lehet a felsőoktatásra.
„Kimutatható az összefüggés az alacsony bekerülési pontszám és a lemorzsolódás között”
Alig mennek tanárnak
„Részben igaz, hogy a demográfiai folyamatok kezdenek hatással lenni a jelentkezési számokra, hiszen már a középiskolákban is egyre kevesebb tanuló van, de nem ez a jelenség hátterében húzódó elsődleges ok, hanem sokkal inkább a rendszerbe beépített minőségi szűrők” – kezd bele a Mandiner érdeklődésére Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) alelnöke. Az egyik ilyen minőségi szűrő a kötelező emelt szintű érettségi, amelyet idén vezettek be. „Bizonyos szakokra, például a tanári szakokra jellemzően alacsonyabb pontszámmal érkeznek a hallgatók. Ezekre idén jóval kevesebben felvételiztek” – mutat rá. Valóban, az Oktatási Hivatal lapunknak megerősíti: a legnagyobb, harminc-negyven százalékos visszaesés a pedagógusképzés alapszakjainál (csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus),
valamint az agrár- és a műszaki alapszakokon tapasztalható.
„A Nemzeti alaptanterv B1-es szintre készíti fel a diákokat, a felvételi követelmény viszont B2-es szintet ír elő”
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. A Thália Színházban immár második szezonját kezdő Czakó Julianna színművésszel azért is jó beszélgetni, mert az össznépi panaszkodás gyakorlása helyett nyíltan vállalja a boldogságát.
Paul Morlandot, Nagy-Britannia vezető demográfusát kérdeztük.
Gondolom a homofóbiát vizslató európai jelentéstevők innen merítik az információikat.
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
Ráadásul az egyik legfontosabb területen. Mutatjuk a részleteket!
Komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Erdélyben az Országgyűlés elnöke.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
