Idén elmaradnak az augusztus 20-ai ünnepségek, a Szent Jobb-körmenet, az állami rendezvények, a tűzijátékok. A trianoni békediktátum századik évfordulójakor mégis különösen fontos volna feleleveníteni államalapítóink kivételes szerepét az ezeréves magyar államiság megteremtésében. Elődeink mintegy másfél évszázad alatt meghódították a Kárpát-medencét, biztosították és megszervezték a magyarság fizikai védelmét kelet felől (a Kárpátok védvonala mint határ kijelölése és maga a honfoglalás); a magyarság gazdasági és humán erőforrásait a legmagasabb szintű egységgé szervezték (államalapítás); és levezényelték az európai integrációt megvalósító identitásváltást (kereszténység felvétele).
Orbán Viktor miniszterelnök június 6-ai, sátoraljaújhelyi beszédében meghirdette a száz év trianoni magányból való kitörés, a nemzeti önbecsülés helyreállításának és a közös érdekeken és értékeken alapuló közép-európai együttműködés programját. Ennek fontos elemét kell képezze, hogy megismerjük a magyar államiság történelmünkben betöltött kiemelt szerepét. Hiszen államiságunk nemcsak a magyarság ezeréves fennmaradását biztosította a szláv, germán és latin népek tengerében, de története, működési logikája, ereje és gyengeségei nagymértékben határozzák meg a következő száz év cselekvését.
Kiemelt fontosságú, hogy a jelen korszellem és globális rend ne homályosítsa el a múlt teljesítményét és a történelem törvényszerűségeit. Bár a 20. század elhozta a (nemzet)államok nagy korszakát, ez azt a hamis érzetet keltheti sokakban, mintha a (nemzet)állami keretek megléte természetes állapot volna. A történelem azonban ennek pontosan az ellenkezőjét mutatja: az önálló államiság inkább kivételes, mint általános állapot. Sőt sok nemzet számára még ma is az – gondoljunk a kurdokra –, és saját, viharos történelmünk szintén bizonyítja, hogy mi sem tekinthetjük veleszületett „előjogunknak”. A magyar szabadságért és szuverenitásunkért minden percben meg kell küzdenünk, békeidőben talán még inkább. A kényelem, szűklátókörűség, túlzott önbizalom és könnyelműség áfiuma sokszor veszélyesebb, és nagyobb csapást idéz elő, mint külső ellenségeink.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
