A képregényfilmek debilizálják a 21. század fiatal felnőttjeit, mert a szuperhősök világával szemben a valóság unalmasnak, a bolygó megmentéséhez képest a helybeni cselekvés felelőssége elhanyagolhatónak tűnik. Miért lehet mégis egy kisvárosi benzinkutas a jövő ikonja?
Alan Moore, a Watchmen megalkotója, ikonikus Batman-sztorik szerzője és a képregény-történelem talán legelismertebb művésze pár éve visszhangos interjút adott. A nem sokkal korábban a politikai korrektség nevében – karaktereinek állítólagos rasszizmusára és szexizmusára hivatkozva – visszavonulásra kényszerített író, akinek nevét sokan mégis John le Carré és Stephen King társaságában emlegetik, közölte: a mai képregényhősök népszerűsége kulturális katasztrófát jelent a 21. század társadalmára nézve. Moore szerint a Marvel és a DC Comics látványos hatalomátvétele a populáris kultúrában, s főként a filmiparban, arról tanúskodik, hogy a 20. század derekán még a gyermekeknek szóló, többé-kevésbé ártalmatlan képregény műfaj ma már kifejezetten a fiatal felnőttekből él, akiket immunissá tesz a valóság ellen. A szuperhősökhöz és határtalan képességeikhez mérve a mindennapi életfeladatok elhanyagolhatónak, a helybeni cselekvés pitiánernek tűnhet. A polgári emberideál meg a semmibe vész.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Budapest jövője a tét – állapította meg a Faktum tényellenőrző portál.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A legjobb egész estés animációs és a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért is versengő Áradás igazi meditatív élmény, amely állatszereplőkön keresztül mesél az emberi jövőről.
Egy csecsemő nem egy koloncnak születik, hanem egy nemzet jövőjének részeként.
Volodimir Zelenszkij semmit sem ismer el, de úgy tűnik, a nagyhatalmak megegyeztek.
Fegyveresek mészároltak le minimum huszonhat embert.
