A képregényfilmek debilizálják a 21. század fiatal felnőttjeit, mert a szuperhősök világával szemben a valóság unalmasnak, a bolygó megmentéséhez képest a helybeni cselekvés felelőssége elhanyagolhatónak tűnik. Miért lehet mégis egy kisvárosi benzinkutas a jövő ikonja?
Alan Moore, a Watchmen megalkotója, ikonikus Batman-sztorik szerzője és a képregény-történelem talán legelismertebb művésze pár éve visszhangos interjút adott. A nem sokkal korábban a politikai korrektség nevében – karaktereinek állítólagos rasszizmusára és szexizmusára hivatkozva – visszavonulásra kényszerített író, akinek nevét sokan mégis John le Carré és Stephen King társaságában emlegetik, közölte: a mai képregényhősök népszerűsége kulturális katasztrófát jelent a 21. század társadalmára nézve. Moore szerint a Marvel és a DC Comics látványos hatalomátvétele a populáris kultúrában, s főként a filmiparban, arról tanúskodik, hogy a 20. század derekán még a gyermekeknek szóló, többé-kevésbé ártalmatlan képregény műfaj ma már kifejezetten a fiatal felnőttekből él, akiket immunissá tesz a valóság ellen. A szuperhősökhöz és határtalan képességeikhez mérve a mindennapi életfeladatok elhanyagolhatónak, a helybeni cselekvés pitiánernek tűnhet. A polgári emberideál meg a semmibe vész.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Budapest jövője a tét – állapította meg a Faktum tényellenőrző portál.
Egyesek szerint a helyzet nagyon hasonlít az 1789-es forradalom előtti állapothoz. Vajon újra előkerülnek a nyaktilók is?
A sajtótájékoztatón Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője arra is emlékeztetett, hogy egy korábbi pereskedés során a bíróság kimondta, az Átlátszó tevékenysége a jogszerűség határát súrolja.
