80 éve, 1940. augusztus 7-én született Bella István.
Az ember – ha már költészetre adta a fejét – soha nem felejti el az első „igazi” megjelenését, azt a pillanatot, amikor életében először egy irodalmi lap közli a verseit. Számomra ez a pillanat 1996 májusában jött el, amikor a Magyar Napló közölte néhány versemet. Emlékszem, ahogy egy budapesti aluljáróban megvásároltam a lapot, és egészen addig ki sem nyitottam, míg fel nem ültem vele a hazafelé tartó vonatra. Olyan ez, mint az első csók – hogy egy romantikus hasonlattal éljek –, örökre belénk ég, a további megjelenések (és csókok) már nem képesek ilyen elementáris hatást elérni. Mintha messze kanyarodtam volna mondandóm tulajdonképpeni tárgyától, Bella Istvántól, pedig nem. Sőt, egészen közel járok hozzá, amikor felidézem ezt az emléket, mert ezeket az elsőként megjelent verseimet ő fogadta el kiadásra. Ő volt az első igazi költő, akit megismertem. Később aztán személyesen is találkoztam vele a Magyar Napló szerkesztőségében, a Bajza utcában. Ült egy kopott fotelban, az ölében egy halom kézirat, de még mielőtt kihalászta volna a halomból a verseimet, már mondta is, hogy mit tart jót megoldásnak bennük és mit nem. Emlékezett rájuk, egész sorokat idézett belőlük fejből.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A magyar költészet egyik legkülönlegesebb alakja pesszimista volt, alkoholproblémákkal küzdött, mégis a romantika prófétájává vált, és világklasszis művésznek tekinthetjük.
Azzal, hogy nem olvasunk, nem csupán kimaradunk valamiből, hanem a magyarság önarcképét hagyjuk a semmibe veszni. A magyar regény nem vitrindarab, a magyar regény: tükör.
Minden értékes magyar hagyaték külföldre kerülése súlyos vesztesége a magyar kultúrának és a hazai tudományos életnek.
Megszólalt az orosz kiadó.
A halál sűrű, nyelven és értelmen túli, transzcendens jelenléte nehezen ereszt. Fogva tart, de ebben a fogva tartásban nincs semmi kényszer vagy sötét színezet. Győrffy Ákos írása.
Megkapta a legtöbb nagy díjat, mégis szinte ismeretlen költőként távozott az élők közül. Nekrológ a hat évtizeden át alkotó művészről. Nizalowski Attila írása.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
