175 éve, 1845. augusztus 27-én született Lechner Ödön.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Ha volt a legújabb kori magyar művészetnek aranykora, akkor a szecesszió – benne Lechner Ödön építőművészeti tevékenysége – az utókor megszépítő emlékezetétől függetlenül valóban az volt. Ráadásul a mester jellemzően orkánerejű ellenszélben hozta létre életművét. Pozsonytól Pesten és Kecskeméten át Szegedig megépült összetéveszthetetlen stílusú házait, templomait, villáit, középületeit ma sokkal nagyobb elismerés övezi, mint a maguk korában, amikor az építészeti historizmus, benne a mesterien összelegózott román, gót, reneszánsz és barokk formakincs volt az uralkodó szerte a világban.
Az ifjú Ödön már édesapja téglagyárában közeli kapcsolatba került az agyaggal, az úri körökben akkor még lenézett építőanyaggal, s ez az ismeret a későbbiekben döntőnek bizonyult építészetében. Mérnöki tanulmányait a Berliner Bauakademie poroszosan élére vasalt világában kezdte, majd a kor szokásai szerint itáliai körúttal folytatta. És bár hazatérve lehetett volna belőle jól kereső, magának nyugodt életet teremtő építész, Lechnert egyre inkább egy sajátosan magyar építészeti formanyelv megalkotása foglalkoztatta. Közben Franciaországban a legújabb építőipari vívmányokat tanulmányozta, majd Angliában jött a nagy felismerés a gyarmati építészet – jellemzően az indiai és az angol formakincs fúziója – hatására. Itthon az Andrássy úti Drechsler-palota még csak finom tapogatózás volt az új stílus felé, a kecskeméti Városháza viszont már nagyot szólt.
Lechner ugyanis úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, bátran felvállalja a magyar népi ornamentikát mint épületdíszítő motívumot.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Az Egyesült Államok épületei új korszakba lépnek.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A jó építészet nemcsak boldogabbá tesz, hanem kihozza belőlünk személyiségünk legjobb oldalát. A szépség éppen ezért nem csupán esztétikai kategória, hanem egyenesen etikai kérdés – állítja fontos könyvében a nonkonform filozófus, Alain de Botton.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Látvány- és botránypolitizálás jellemzi a liberális pártot. Valódi érték- és érdekképviselet, szakpolitika nem kerül elő a Momentum Mozgalom repertoárjában.
Kellemetlen tényre hívta fel a figyelmet Bóka János.
