A klímapánik nem előre-, hanem hátrafelé viszi a környezetvédelem ügyét. A nemzetközi szervezetek és ngó-k olyan szabályokat kényszerítenek a kormányokra, amelyek semmire sem jelentenek megoldást, viszont megfojtják a valódi innovációt – állítja egy bátor és provokatív új könyv.
„Minden környezetvédő nevében bocsánatot kérek a klímapánikért” – írja új könyvét beharangozó cikkében Michael Shellenberger. Szerinte a klímaváltozás nem a világvége, az emberi tevékenység nem okoz tömeges fajkihalást, a bálnákat nem a Greenpeace, hanem a bálnaolaj alternatíváját fejlesztő kapitalisták védik meg, az Amazonas nem a Föld tüdeje, az erdőtüzek száma és a fejlett országok károsanyag-kibocsátása valójában régóta csökken – s például Hollandia kifejezetten gazdagabb lett, mialatt alkalmazkodott az emelkedő tengerszinthez. Nem pehelysúlyú fantasztával van dolgunk: szerzőnk tizenhat éves kora óta aktív környezetvédő, Ted Nordhaus Nobel-díjas közgazdásszal együtt alapítója a kaliforniai The Breakthrough Institute agytrösztnek, és a Time magazin szerint ma már a világ egyik legfontosabb zöldpolitikai guruja.
Shellenberger a saját bevallása szerint egészen a legutóbbi időkig tudatosan maradt távol a klímaváltozással kapcsolatos nyilvános vitától: félt, hogy álláspontjáért rövid úton karaktergyilkosság, virtuális lincselés áldozata lesz, és hogy elveszíti a barátait. Mostanáig bírta. Az elmúlt évek fatális jóslatai – köztük Alexandria Ocasio-Cortez amerikai képviselő elhíresült megszólalása, miszerint tizenkét esztendő van hátra a világvégéig – s különösképp az, hogy a tömegmédia kritikátlanul átvette őket, szerzőnknél betette a kaput.
Úgy látja, a nemzetközi szervezetek és ngó-k olyan politikát kényszerítenek az állami kormányokra, amely nem oldja meg a klimatikus kihívást, de masszív energiákat és pénzt vesz el a valódi gyógyírt jelentő innovációtól. Egy ideálisnak beállított, száz százalékban megújuló energiára épülő nemzetgazdaság például százszor annyi földet használna energiatermelésre, mint mai gazdaságaink: a jelenlegi félszázalékos érték ebben a struktúrában ötven százalékra nőne. Ezt a területet természetesen az élelmiszer-termeléstől kellene elvenni. Ezzel szemben a bizonyítottan hatékony, új generációs atomerőművek építését világszerte támadják és akadályozzák az ismert környezetvédők.
Gomba módra szaporodnak a „nem helyek”, az identitás nélküli otthonok és közösségi terek. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális krízis – írta a jelenségről egy amerikai regényíró már több mint harminc évvel ezelőtt.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A Brain Bar hallgatósága azt is megtudhatta, hogy összesen hány napot töltött a világűrben.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
Megnehezített élet, drága sör – mindennapok a Kutyapárt kerületében. Francesca Rivafinoli írása.
Nagyon úgy tűnik, az év egyik legfontosabb eseményének ad otthont Budapest várhatóan október végén, vagy november elején. Miközben Orbán Viktor miniszterelnök épp asztalhoz ülteti a világ két leghatalmasabb vezetőjét, addig Magyar Péter kénytelen más szórakozás után nézni, amibe ő feltehetően belepukkad. Ajánlunk hát neki most néhány eseményt.
Az október 6-án életbe lépett kedvezményes hitelek révén a cégek régóta halasztott fejlesztéseket és beruházásokat hajthatnak végre.
