Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.
Áll egy idős férfi egy ősi épületben. Ritkás, ősz haját gondosan oldalra fésülte, senkiével össze nem téveszthető kockás zakója alatt vasalt fehér ing, az arcán félszeg félmosoly. Recep Tayyip Erdoğan győztesen vonult be az isztambuli Hagia Szophiába: a hajdani bizánci bazilika nyolcvanhat év után ismét mecsetté alakult. Fényes a diadal: a Boszporusz partján a törökök 1453 után 2020-ban is legyőzték Bizáncot.
„A Hagia Szophia 1934-ben szűnt meg mecsetnek lenni Mustafa Kemal Atatürk reformjai nyomán”
Nem túlzás azt állítani, hogy az időszámításunk szerint 563-ban felszentelt Hagia Szophia (szent bölcsesség) mindig is Konstantinápoly és később Isztambul egyik legfontosabb épülete volt. A hatalmas, 7570 négyzetméter alapterületű templom a bizánci építészet talán legkimagaslóbb alkotása: bő egy évezreden át volt a konstantinápolyi patriarchátus székhelye (a negyedik keresztes hadjárat nyomán létrejött, rövid életű Latin Császárság idején római katolikus templommá alakították át). Az épületet az oszmán-törökök is nagy tisztelettel kezelték, sőt a Hagia Szophia sokáig az Oszmán Birodalom első számú imahelye volt – természetesen azt követően, hogy a város elfoglalása után az iszlám szabályainak megfelelően átalakították, s minareteket emeltek a sarkaira. Ebből a minőségéből csak az évszázadokkal később pontosan vele szemben felépült, nem kevésbé grandiózus és gyönyörű Ahmed szultán mecsetje – amelyet a köznyelvben kék mecsetnek is neveznek – váltotta le.
A Hagia Szophia 1934-ben, Mustafa Kemal Atatürk reformjai nyomán szűnt meg mecsetnek lenni. A kemalizmus az 1920-as évek elején az Oszmán Birodalom romjain megteremtette annak a Török Köztársaságnak az alapjait, amelyet többé-kevésbé ma is ismerünk, hosszú ideig kvázi államideológiaként funkcionált Törökországban, és egy sor olyan, ma már banálisnak tűnő dolog következik belőle, mint hogy a törökök ma latin betűkkel írnak. Vagy éppen az, hogy a Hagia Szophia egészen júliusig múzeumként működött. Atatürk alatt folyamatosan tárták fel és állították helyre a bazilika korábban eltüntetett mozaikjait, miközben állagmegóvási munkákat is végeztek rajta. Bizonyos tekintetben a Hagia Szophia, ahogy eddig ismertük, a kemalizmus – és a szekuláris Törökország – megtestesülése volt.