Nevezték előbb Gödörnek, majd Széll Kálmán térnek, és 1951-től Moszkva térnek – miközben a passzív rezisztencia gesztusával előző névadója beceneve nyomán a népnyelv sokáig inkább Kalefnak hívta. A tér 2011 óta ismét régi nevét viseli, utazzunk egyet a múltunk körül!
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
A Széll Kálmán tér történetének nulladik éve, huszadik századi szerves fejlődésének cezúrája az 1945-ös volt, amihez a nyitányt a szájhagyomány szerint február 11-én este Karády Katalin Hiába menekülsz, hiába futsz kezdetű slágere szolgáltatta egy szétlőtt budai lakás ablakában elhelyezett gramofonon keresztül. Az ostromló szovjet erők ugyanis ezzel a cinikus gesztussal várták a Várnegyedből kitörni készülő német és magyar védőket. A földi pokol pedig hamarosan elkezdődött, miközben a világítógránátok és nyomjelző lövedékek nappali fényárba borították a városrészt. A kitörés infernóját számos környékbeli lakóház repesz- és golyónyomokkal csipkézett homlokzata máig őrzi, s egy-egy földmunka során is esélyes, hogy az ásók emberi csontokat és zubbonygombokat fordítanak ki az utcaszint alatti földrétegekből.
A terület múltja Luxemburgi Zsigmond, sőt az Anjouk koráig viszonylag pontosan visszakövethető, miután nem messze innen, a mai Krisztinaváros környékén terült el Logod faluja – egykori létezésének emlékét a Logodi utca őrzi –, amelynek északra nyíló kapuja a mai Széll Kálmán tér környékén volt, és a Vízivárost is innen lehetett északi irányból megközelíteni. A szőlőkkel övezett Logod a nemesség és a budai polgárság közkedvelt helye volt, virágzó életét a török hódoltság tette tönkre, hogy aztán Buda 1686-os ostromát követően végleg elnéptelenedjen. Az egykori falu gótikus templomának 1939-ben feltárt romjait ma is megtaláljuk az Attila utat a Logodi utcával összekötő lépcsők egyikének közvetlen közelében.
De térjünk vissza a térre! Budavár sikeres visszavételét követően az elnéptelenedett területen agyagbánya, később téglavető létesült, amelyek két évszázadon át látták el építőanyaggal a Várat és környékét. A tér jellegzetes katlanszerű topográfiai viszonyai is ennek az ipari tevékenységnek köszönhetik ma ismert formájukat, s innen ered az első nem hivatalos, Gödör elnevezés az 1800-as évek végéről. Az agyagbányába idővel feljött a talajvíz, végleg zárójelbe téve az ipari tevékenységet; a telente rendre befagyó bányató jegén pedig megjelentek az első korcsolyázni vágyó budai polgárok. A városrész urbanizációja is dinamikusan elindult, a reformkor idején épült klasszicista nyaralókat és majorsági épületeket egyre inkább villákkal és városi bérházakkal építették körbe, miközben kialakulóban volt a mostani utcaszerkezet. Ehhez a fejlődéshez hozzájárult az is, hogy 1868-tól Buda második lóvasúti vonala, amely a Lánchíd és a Zugliget között közlekedett, a mai Széna tér – Széll Kálmán tér – Nyúl utca vonalán érintette a környéket. A vonalat a millennium évében villamosították.
Szentkirályi Alexandra egy olyan felvételt tett közzé, amelyen jól látható, amint Karácsony Gergely a piros jelzés ellenére kel át az úton, majd a szabálytalanul, a járdán parkoló autóba száll be.
Még Houdini is csak csettinteni tudna ezt látva.
Még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni, és nem engedi a gerincének megroppantását.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Budapesten ma nagy baj van, de akár már holnap érkezhet a segítség. Orbán Viktor ugyanis hű a szavához.
Két főváros, Varsó és Párizs példáján néztük meg, milyen mintázatok vannak Európában jellemzően hatalmas bevételeket produkáló nagyvárosok szolidaritási befizetései kapcsán.
Isztambulból hazafele nyilatkozott a miniszterelnök.
A repülőgép fedélzetéről nyilatkozott a miniszterelnök.
