A BLM és Csernobil

2020. július 29. 20:11

Gyakran hangoztatott nézet, hogy a Nyugaton erőre kapó BLM mozgalom felszámolja a modernitás értékeit, úgymint véleményszabadság, egyenlőség és tolerancia, így nem is tekinthető modern jelenségnek. Létezik azonban olyan elmélet, amely a modernitás logikáján belül képes magyarázni napjaink eseményeit.

2020. július 29. 20:11
null

Palkó Attila írása a Mandiner hetilapban.

Párhetes hír, hogy olyan progresszív értelmiségiek, mint Noam Chomsky, Steven Pinker vagy J. K. Rowling nyílt levélben álltak ki a szólásszabadság, a tolerancia és a véleménypluralizmus mellett, a napjainkban trendi Black Lives Matter mozgalom (BLM) s általában a kulturális baloldal legújabb politikai terméke, az úgynevezett cancel culture ellenében. A nyílt levél nem előzmény nélküli, az aláíró Rowling például transznemű nőkre tett megjegyzése miatt kapott heves támadásokat a közelmúltban, s a BLM és a cancel culture gyakorlatához kötethők a Nyugaton egyre gyakoribbá váló szobordöntések vagy – tágabb értelemben véve – például az egyetemi tanszékeken egyre többször előforduló cenzúra.

A helyzet valóban furcsa, hiszen progresszív véleményformálók szállnak síkra egy velejéig progresszív mozgalommal szemben. Az egyik fél akkor tehát nem képviseli a valódi haladó értékeket – gondolhatnánk. Ulrich Beck kockázattársadalom-elmélete azonban kézenfekvő magyarázattal szolgál arra, miért is következik napjaink cancel culture-nek nevezett jelensége a klasszikus modernitás értékeiből.

Kockázattársadalom: a modernitás semmítőszékei

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!