Gyakran hangoztatott nézet, hogy a Nyugaton erőre kapó BLM mozgalom felszámolja a modernitás értékeit, úgymint véleményszabadság, egyenlőség és tolerancia, így nem is tekinthető modern jelenségnek. Létezik azonban olyan elmélet, amely a modernitás logikáján belül képes magyarázni napjaink eseményeit.
Palkó Attila írása a Mandiner hetilapban.
Párhetes hír, hogy olyan progresszív értelmiségiek, mint Noam Chomsky, Steven Pinker vagy J. K. Rowling nyílt levélben álltak ki a szólásszabadság, a tolerancia és a véleménypluralizmus mellett, a napjainkban trendi Black Lives Matter mozgalom (BLM) s általában a kulturális baloldal legújabb politikai terméke, az úgynevezett cancel culture ellenében. A nyílt levél nem előzmény nélküli, az aláíró Rowling például transznemű nőkre tett megjegyzése miatt kapott heves támadásokat a közelmúltban, s a BLM és a cancel culture gyakorlatához kötethők a Nyugaton egyre gyakoribbá váló szobordöntések vagy – tágabb értelemben véve – például az egyetemi tanszékeken egyre többször előforduló cenzúra.
„A korábban valóban elnyomott rétegek nem artikulálhatták volna nézeteiket, ha a modernitás intézményrendszere nem adta volna meg nekik a szólásszabadságot”
A helyzet valóban furcsa, hiszen progresszív véleményformálók szállnak síkra egy velejéig progresszív mozgalommal szemben. Az egyik fél akkor tehát nem képviseli a valódi haladó értékeket – gondolhatnánk. Ulrich Beck kockázattársadalom-elmélete azonban kézenfekvő magyarázattal szolgál arra, miért is következik napjaink cancel culture-nek nevezett jelensége a klasszikus modernitás értékeiből.
Kockázattársadalom: a modernitás semmítőszékei
A globális zöldmozgalmak csak újrafestik a technokapitalizmust, ám a keresztények számára a kivonulás nem opció, hiszen azzal feladnák a missziós parancsot – véli Paul Kingsnorth melankolikus realista.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Hiába támadja az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvényt.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Fleck Zoltán nyilatkozatai jogi szempontból megalapozatlanok, Alaptörvény-ellenes logikára épülnek, veszélyes precedenst teremtenek a politikai erőszak relativizálásával.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
