Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Gyakran hangoztatott nézet, hogy a Nyugaton erőre kapó BLM mozgalom felszámolja a modernitás értékeit, úgymint véleményszabadság, egyenlőség és tolerancia, így nem is tekinthető modern jelenségnek. Létezik azonban olyan elmélet, amely a modernitás logikáján belül képes magyarázni napjaink eseményeit.
Palkó Attila írása a Mandiner hetilapban.
Párhetes hír, hogy olyan progresszív értelmiségiek, mint Noam Chomsky, Steven Pinker vagy J. K. Rowling nyílt levélben álltak ki a szólásszabadság, a tolerancia és a véleménypluralizmus mellett, a napjainkban trendi Black Lives Matter mozgalom (BLM) s általában a kulturális baloldal legújabb politikai terméke, az úgynevezett cancel culture ellenében. A nyílt levél nem előzmény nélküli, az aláíró Rowling például transznemű nőkre tett megjegyzése miatt kapott heves támadásokat a közelmúltban, s a BLM és a cancel culture gyakorlatához kötethők a Nyugaton egyre gyakoribbá váló szobordöntések vagy – tágabb értelemben véve – például az egyetemi tanszékeken egyre többször előforduló cenzúra.
„A korábban valóban elnyomott rétegek nem artikulálhatták volna nézeteiket, ha a modernitás intézményrendszere nem adta volna meg nekik a szólásszabadságot”
A helyzet valóban furcsa, hiszen progresszív véleményformálók szállnak síkra egy velejéig progresszív mozgalommal szemben. Az egyik fél akkor tehát nem képviseli a valódi haladó értékeket – gondolhatnánk. Ulrich Beck kockázattársadalom-elmélete azonban kézenfekvő magyarázattal szolgál arra, miért is következik napjaink cancel culture-nek nevezett jelensége a klasszikus modernitás értékeiből.
Kockázattársadalom: a modernitás semmítőszékei