Ötven éve pontosan megjósolták, hogy korunk meghatározó lelkiállapota a jövőtől való egyéni és kollektív félelem lesz. Azóta az is kiderült, hogy a soha nem látott sebességű változások vesztese a specialista egyén, győztesei pedig a revizionista rendszerek lehetnek.
A New York-i lengyel zsidó családba született, alig négy éve elhunyt Alvin Toffler a 20. század második felének legismertebb és legtöbbet idézett amerikai jövőkutatója volt. Ez mindenekelőtt az 1970-ben kiadott, világszerte hatmillió példányban elkelt, Pekingtől Washingtonig befolyásos rajongók – köztük vezető politikusok és elemzők – seregét toborzó, Future Shock (jövősokk) című művének köszönhető.
A könyv popkulturális hatásáról mindent elárul, hogy megjelenése után két évvel már dokumentumfilm készült belőle Orson Welles narrációjával, a Columbo egyik 1974-es epizódjában pedig fiatal kollégája javasolja kedvenc nyomozónknak, hogy forgassa mielőbb az írást, mert „a világ hamarosan kifordul magából”. Most, ötven évvel a mű megjelenése után robusztus kötetben dolgozták fel az akkori tézisek időtállóságát a jelen legbefolyásosabb futuristái.
Toffler 1970-es előrejelzése szerint a jövő meghatározó személyes és közösségi lelkiállapota a sokkhatás lesz, mert a posztmodern korban túl sok változás történik túl rövid idő alatt, és az információs túltelítettség az emberi psziché korábban nem ismert kitettségéhez vezet. Az ipari társadalomból „szuperipari” társadalomba való átmenet, különösképp a technológiai forradalom példátlanul megterhelő civilizációs próbatétel, ami egyéni és kollektív szinten is stresszhez, dekoncentráltsághoz, a racionális döntéshozatal képességének eróziójához és mindenekelőtt a jövőtől való fokozódó félelemhez vezet. A rapid változások eredményeként ráadásul a helyek, főként a nagyvárosok elveszítik történelmi identitásukat, ami még kevesebb fogódzót hagy az így egyre nagyobb számban posztmodern nomáddá váló polgárok számára.
A tartós emberi kapcsolatok száma és szerepe életünkben drámaian csökken. Toffler úgy látta, a jövő sikervállalatai a fentiek miatt – egyfajta menekülési útvonalként – főként élményeket kínálnak majd, köztük is kiemelten virtuális, szimulált élménycsomagokat.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Budapest jövője a tét – állapította meg a Faktum tényellenőrző portál.
A legjobb egész estés animációs és a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért is versengő Áradás igazi meditatív élmény, amely állatszereplőkön keresztül mesél az emberi jövőről.
Egy csecsemő nem egy koloncnak születik, hanem egy nemzet jövőjének részeként.
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
