Ötven éve pontosan megjósolták, hogy korunk meghatározó lelkiállapota a jövőtől való egyéni és kollektív félelem lesz. Azóta az is kiderült, hogy a soha nem látott sebességű változások vesztese a specialista egyén, győztesei pedig a revizionista rendszerek lehetnek.
A New York-i lengyel zsidó családba született, alig négy éve elhunyt Alvin Toffler a 20. század második felének legismertebb és legtöbbet idézett amerikai jövőkutatója volt. Ez mindenekelőtt az 1970-ben kiadott, világszerte hatmillió példányban elkelt, Pekingtől Washingtonig befolyásos rajongók – köztük vezető politikusok és elemzők – seregét toborzó, Future Shock (jövősokk) című művének köszönhető.
A könyv popkulturális hatásáról mindent elárul, hogy megjelenése után két évvel már dokumentumfilm készült belőle Orson Welles narrációjával, a Columbo egyik 1974-es epizódjában pedig fiatal kollégája javasolja kedvenc nyomozónknak, hogy forgassa mielőbb az írást, mert „a világ hamarosan kifordul magából”. Most, ötven évvel a mű megjelenése után robusztus kötetben dolgozták fel az akkori tézisek időtállóságát a jelen legbefolyásosabb futuristái.
Toffler 1970-es előrejelzése szerint a jövő meghatározó személyes és közösségi lelkiállapota a sokkhatás lesz, mert a posztmodern korban túl sok változás történik túl rövid idő alatt, és az információs túltelítettség az emberi psziché korábban nem ismert kitettségéhez vezet. Az ipari társadalomból „szuperipari” társadalomba való átmenet, különösképp a technológiai forradalom példátlanul megterhelő civilizációs próbatétel, ami egyéni és kollektív szinten is stresszhez, dekoncentráltsághoz, a racionális döntéshozatal képességének eróziójához és mindenekelőtt a jövőtől való fokozódó félelemhez vezet. A rapid változások eredményeként ráadásul a helyek, főként a nagyvárosok elveszítik történelmi identitásukat, ami még kevesebb fogódzót hagy az így egyre nagyobb számban posztmodern nomáddá váló polgárok számára.
A tartós emberi kapcsolatok száma és szerepe életünkben drámaian csökken. Toffler úgy látta, a jövő sikervállalatai a fentiek miatt – egyfajta menekülési útvonalként – főként élményeket kínálnak majd, köztük is kiemelten virtuális, szimulált élménycsomagokat.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Budapest jövője a tét – állapította meg a Faktum tényellenőrző portál.
A legjobb egész estés animációs és a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért is versengő Áradás igazi meditatív élmény, amely állatszereplőkön keresztül mesél az emberi jövőről.
Egy csecsemő nem egy koloncnak születik, hanem egy nemzet jövőjének részeként.
Mindez az iráni külügyminiszter Le Monde-nak adott interjújából derült ki.
Az amerikai elnök nemrég arról beszélt: „Ha az igazat akarják tudni, Putyin rengeteg baromságot zúdít ránk”.
