Öt perc alatt lefő a kávé, megjön a következő villamos, vagy kis szerencsével és egy jó sorszámmal oda lehet jutni egy ügyintézői ablakhoz. Hétköznapi üresjáratok. Megér-e Beethoven, a világ egyik legnépszerűbb zeneszerzője annyit, hogy legalább a 250. születésnapján rászánjunk heti öt lopott percet? A Művészetek Palotája tökéletes kihívást dolgozott ki ehhez, elég lesz a nyári hetekben beütni a #Beethoven250Challenge címkét a keresőbe, és szépen sorakoznak majd a videók érdekességekkel, a komponista jelentős alkotásaival a jeles évforduló őszi ünneplését előkészítve. Az elsőn Várdai István és Frankl Péter a csellóra és zongorára írt g-moll szonátát játssza, közben kiderül, hogy Beethoven egyáltalán nem volt csodagyerek, apja akart egy újabb Mozartot faragni belőle, emiatt még az iskolát is ott kellett hagynia. Azt is meg lehet tudni – mondjuk néhány percemberekről szóló bulvárcikk átfutása helyett –, hogy ezt a szonátát Beethoven 1796-ban egy lelkes gordonkajátékos, II. Frigyes Vilmos porosz király számára írta, aki Lajos-aranyakkal teli tubákosszelencével fizetett érte. Világossá válik Beethoven egyik legnagyobb újítása is: elsőként léptette elő a csellistát abból a szerepből, hogy a zongorista bal kezének játékát utánozza. Amíg lefő a kávé, rá lehet csodálkozni Várdai István hangszerére, egy 1673-ból fennmaradt Stradivari-csellóra is, amelyet az előző tulajdonosa kis híján elveszített New Yorkban, de egy taxisofőr szerencsére megtalálta. A végére pedig az ember kedvet érez mindezt élőben is hallani, mondjuk a világszerte ünnepelt zongoraművész, Frankl Péter 85. születésnapi koncertjén októberben a Művészetek Palotájában. A sorozat további részeiben a karmesterek és előadóművészek közül például Kocsis Zoltánnal, Vásáry Tamással, Baráti Kristóffal, Hollerung Gáborral, Kobajasi Kenicsiróval is találkozhatunk egy-egy felvétel erejéig.
(Heti öt perc komolyan. Videósorozat a Müpa YouTube-csatornáján)
Öt perc alatt lefő a kávé, megjön a következő villamos, vagy kis szerencsével és egy jó sorszámmal oda lehet jutni egy ügyintézői ablakhoz. Hétköznapi üresjáratok. Megér-e Beethoven, a világ egyik legnépszerűbb zeneszerzője annyit, hogy legalább a 250. születésnapján rászánjunk heti öt lopott percet? A Művészetek Palotája tökéletes kihívást dolgozott ki ehhez, elég lesz a nyári hetekben beütni a #Beethoven250Challenge címkét a keresőbe, és szépen sorakoznak majd a videók érdekességekkel, a komponista jelentős alkotásaival a jeles évforduló őszi ünneplését előkészítve. Az elsőn Várdai István és Frankl Péter a csellóra és zongorára írt g-moll szonátát játssza, közben kiderül, hogy Beethoven egyáltalán nem volt csodagyerek, apja akart egy újabb Mozartot faragni belőle, emiatt még az iskolát is ott kellett hagynia. Azt is meg lehet tudni – mondjuk néhány percemberekről szóló bulvárcikk átfutása helyett –, hogy ezt a szonátát Beethoven 1796-ban egy lelkes gordonkajátékos, II. Frigyes Vilmos porosz király számára írta, aki Lajos-aranyakkal teli tubákosszelencével fizetett érte. Világossá válik Beethoven egyik legnagyobb újítása is: elsőként léptette elő a csellistát abból a szerepből, hogy a zongorista bal kezének játékát utánozza. Amíg lefő a kávé, rá lehet csodálkozni Várdai István hangszerére, egy 1673-ból fennmaradt Stradivari-csellóra is, amelyet az előző tulajdonosa kis híján elveszített New Yorkban, de egy taxisofőr szerencsére megtalálta. A végére pedig az ember kedvet érez mindezt élőben is hallani, mondjuk a világszerte ünnepelt zongoraművész, Frankl Péter 85. születésnapi koncertjén októberben a Művészetek Palotájában. A sorozat további részeiben a karmesterek és előadóművészek közül például Kocsis Zoltánnal, Vásáry Tamással, Baráti Kristóffal, Hollerung Gáborral, Kobajasi Kenicsiróval is találkozhatunk egy-egy felvétel erejéig.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Bognár Szilvia a kortárs magyar folk egyik meghatározó énekesnőjévé vált, számos formációban játszott számos kiváló zenésszel. Legutóbbi albumának 2013-as megjelenése óta sok év telt el, így különösen örömteli, hogy idén új lemezzel jelentkezett.
Haladó eszmék a digitális létben látják a szép új világot, míg az igazi konzervatívok akár a középkori muzsikát és hangulatot is képesek megidézni. A Faun azonban még ennél is továbbmegy.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
