Március végén foglalta törvénybe az Országgyűlés a rémhírterjesztés új, a különleges jogrend fennállásának idejére szabott tényállását. A döntés napjaiban e hasábokon megjelent cikkemben azt írtam: az új tilalom nem alkalmas arra, hogy a demokratikus szabályokat a járvány ürügyén félretevő kormányzati önkény egyik pillére legyen az ellenzéki vagy egyszerűen csak kritikus hangok elnémításával. Az utóbbi időben a szokásosnál is turbulensebb volt a közéletünk, így két és fél hónap már tekintélyes időnek számít, érdemes tehát visszatekinteni, eddig milyen következménnyel járt az elfogadott jogszabály.
Először is, végre zajlott egy kisebb szakmai vita, érdemi beszélgetés, többféle nézőpont és vélemény ütköztetése. Az egyik álláspont szerint az elemzés előtt vélhetőleg el sem olvastam a normaszöveget, egy másik alapján pedig színvonalas írást tettem közzé. Az igazság, mint legtöbbször, ezúttal is középen lehet.