Az évtized politikai munkájának eredményeképpen folyamatosan növekedtek a kultúrára fordítható állami források. Az ellenzék szerint ez csupán statisztikai trükközés, illetve a kulturális nagyberuházásokra felhasznált uniós forrásoknak tudható be. Ha az utóbbi igaz lenne, akkor is bőven lenne okunk az örömre – a Zeneakadémiától a Várbazárig – számos jelentős intézmény, műemlék megújulása miatt. De az ellenzéki állítás nem igaz, hiszen az Orbán-kormány rendkívüli mértékben fordított tisztán hazai adóbevételeket is a kulturális infrastruktúra fejlesztésére: a kaposvári színháztól a szolnokiig sorolhatnám a példákat, köztük magánintézmények támogatását, amelyek sorából kiemelkedik a BMC építéséhez nyújtott anyagi segítség. A Baán László vezette Liget Budapest projekt részeként hazai forrásból épült meg a 37 ezer négyzetméteres múzeumi restaurálási központ, miként a Szépművészeti Román csarnoka, s már épül az új Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza. Zajlik az Operaház felújítása, amit megelőzött az operakultúrát szolgáló Erkel Színház felújítása és az új játszóhelyként és látogatóközpontként működő Eiffel Műhelyház kialakítása. S végre a vidéki közgyűjtemények területén is megindul a fejlődés: megkezdték a nagy múltú fehérvári Szent István Király Múzeum központi épületének korszerűsítéssel egybekötött tatarozását.
Valójában nem csupán a jelentős beruházások miatt nőtt a kultúrára fordított közpénz mennyisége. Egyrészt az új intézmények folyamatos működési támogatást igényelnek, így van ez például a mára jelentős kulturális központtá formálódott Várkert Bazár vagy éppen az izgalmas kiállítások helyszíneként létrejött Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ esetében. Nőtt az előadó-művészetre fordított adóforintok mértéke is: 37,5 milliárd áll idén rendelkezésre a kulturális államtitkárságon a taós forrásokat kiváltó pályázati alapban. Összehasonlításképp: kormányzásunk első évében mindösszesen 6,5 milliárd forint volt az igénybe vett társaságiadó-felajánlás, tehát nyolc év alatt ötszörös forrásnövekedésről beszélhetünk.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A mindenkori köztársasági elnök a magyarság egészét és egységét képviseli.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Farkas Dánielt Mohácsy István váltja a Fidelitas elnöki pozícióján. Mik az új elnökség főbb célkitűzései? Elérik-e a főbb kormányzati üzenetek a fiatalokat? Mit lehet tenni a Magyar Péter-jelenség ellen? Többek között ezekről kérdeztük a szervezet új vezetőjét.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
