Kitartó munkával és érdemi javaslatokkal lehet többséget teremteni
Pártpolitikai csatatér helyett valódi városfejlesztés.
Karácsony Gergely olykor anélkül él a veszélyhelyzet adta egyszemélyes döntési jogkörével, hogy bevonná a kerületek vezetését a döntés-előkészítésbe. Máskor akár hetekig nem adja meg a szükséges információkat egy polgármesternek. Panaszok Csepelről és Budafokról.
Joó István írása a Mandiner hetilapban.
Az egyik legkeményebb főváros–kerület politikai csata abból adódott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester saját hatáskörben átmeneti hajléktalanszállást akart kialakíttatni egy üresen álló csepeli, de fővárosi tulajdonú iskolaépületben. A cél állítólag az volt, hogy a vírus elleni védekezés részeként a fedélnélküliek védelmében csökkenjen a hajléktalanszállók zsúfoltsága. Előzetesen nem egyeztettek Csepellel, sőt tájékoztatást sem adtak a Táncsics Mihály utcai tervekről a fideszes Borbély Lénárd irányította kerületi önkormányzatnak. Az éjjel-nappal folyó előkészületi munka tűnt fel a csepeli helyhatóságnak, és az ott dolgozók elárulták a fővárosi szándékot több száz belvárosi hajléktalan odaköltöztetéséről.
A kerület szívében veszélyeztették volna a lakosságot
Borbély Lénárd azonnal lépett, április 27-én nyílt levélben fejezte ki tiltakozását a főpolgármester szándéka és eljárása miatt, magyarázatot sürgetve. A nyílt levélre Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes válaszolt, elismerve Karácsony célját a hajléktalanok járványügyi védelmére hivatkozva. A csepeli városvezető ekkor változtatási tilalmat rendelt el az épületre, illetve pártokon átívelő lakossági aláírásgyűjtést kezdeményezett május 1-jén. Karácsony Gergely – miután néhány nap alatt ötezer tiltakozó aláírás gyűlt össze – meghátrált. Május 4-én bejelentette, hogy végül a városháza Gerlóczy utcai szárnyában kívánja megvalósítani tervét a fővárosi hajléktalanszállók zsúfoltságának átmeneti csökkentésére. E nyilatkozatában Csepel elöljáróit gyűlöletkeltő kampánnyal vádolta meg, illetve azzal, hogy szégyenteljes módon ellökték maguktól a legnehezebb helyzetben lévőket. Nem maradt el a magyarázó Facebook-videó sem, zenei aláfestéssel. „Se kedvünk, se időnk vitatkozni olyanokkal, akikkel láthatóan nincsenek közös értékeink, mert számukra csak üres frázis a szolidaritás” – fogalmazott lírai zongorahang kíséretében a főpolgármester, elfedve, hogy mellőzte az előzetes egyeztetést, illetve hogy a lakosság elemi felháborodása miatt nem sikerült érvényesítenie az akaratát Csepelen.
Megkeresésünkre Borbély Lénárd hangsúlyozza, ezer sebből vérzett Karácsony Gergely elképzelése. A XXI. kerületben eleve meg van oldva a hajléktalanellátás, két szállójuk van, sőt nappali melegedőt is üzemeltetnek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen. Szerinte semmi nem indokolja, hogy Csepel forgalmas magjába zsuppolják át a gazdagabb belső kerületek hajléktalanjait, veszélyeztetve a helyi lakosságot. Méghozzá fővárosi fenntartású hajléktalanszállókból azok után, hogy fővárosi idősotthonok súlyos fenntartói mulasztások miatt járványgóccá váltak. A kiszemelt szakközépiskola-épület közelében – amelyet még Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester záratott be – óvoda, iskolák, felnőtt- és gyermekorvosi rendelőintézetek, templomok találhatók, valamint a Csepeli piac. A kerületi polgármester szerint Karácsony hiába érvelt, hogy csak olyan hajléktalanokat telepítenek ide, akik beleegyeznek, hogy nem hagyják el az épületet: erre semmi más nem kötelezhette volna őket, csupán a betegség miatti hatósági karantén.
„A Gubacsi hídon ideiglenes biciklisnyomot festettek fel az igen keskeny autósáv szélére. A kerület a kötelező értesítést sem kapta meg”