Sakk-matt?

A koronavírus-járvánnyal szembeni védekezés alapvetően befolyásolta a politikai események alakulását szerte a világon, ez alól Magyarország sem kivétel. Korábban számos elemző elmondta, illetve megírta, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló (vagy ahogy néhányan emlegetik, a felhatalmazási) törvény elfogadásának körülményei a Fidesznek kedveztek. És valóban, a párt meglehetősen kényelmes pozícióban volt. Tulajdonképpen a házszabálytól való eltérésről szóló szavazásból – mert ez igényelt négyötödös többséget – nem jöhettek ki rosszul a kormánypártok. Lehetett volna ugyanis, hogy az ellenzék megszavazza az indítványt, ez esetben azonban hozzájárult volna ahhoz, hogy a – mellesleg kétharmadot, tehát ellenzéki szavazatokat nem – igénylő törvényt már a március 23-ai héten elfogadja az Országgyűlés. Ez viszont saját értelmiségi holdudvara felháborodását vonta volna maga után.

Olyan helyzetben, amikor még az ellenzéki választók széles tömegei is támogatják a kormány krízisre adott intézkedéseit, ez az opció tűnik a kisebb rossznak. Tekintve ugyanis, hogy az ellenzék a házszabálytól való eltérés ellen szavazott, a kabinet kommunikálhatta, hogy a baloldal még egy ilyen fontos ügyben sem tud felülemelkedni a kicsinyes pártpolitikai csatározásokon. Utóbbi természetesen igyekezett mindezt úgy keretezni, hogy a Fidesz a demokráciát számolja fel, ezt azonban olyan erőtlenül tette, hogy aligha tudott széles választói rétegeket megszólítani. Igazából a parlamenti frakcióval bíró ellenzéki tömörülések belesétáltak a kormánypárt csapdájába, mert az együttműködés hiányában rájuk lehetett fogni, hogy nem támogatták a védekezést. A törvényt – amely tehát kétharmados többséget igényelt – pedig így is, úgy is elfogadták, csak így egy héttel később. Ráadásul az ellenzék számára sem lett volna igazi tétje annak, ha megszavazza a házszabálytól való eltérést.