Magyar kutatók vizsgálják a torinói lepel korát

1578 óta a torinói Keresztelő Szent János-székesegyházban őrzik azt a leplet, amelyet a hagyomány mindig is Jézus Krisztus halotti kendőjének tartott, amelyben Arimatheai József eltemette a kereszthalált halt Megváltót. A lepel eredetiségének megállapításához egy magyar kutatócsoport fontos eredményekkel járul hozzá.

A 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles, halszálkamintás lenvászon leplen az alapszínhez képest sötétebb, narancssárga elmosódott foltok együttese látható, amely nem idegen anyag, hanem a lepel anyagának elszíneződése, s egy férfiholttest első és hátsó oldali képmását mutatja. A képmás szerves részét képezik a holttest egészét elborító sebek, illetve a belőlük eredő vérfolyások.

Mire támaszkodott a lepel valódiságát elfogadó hagyomány? Mindenekelőtt arra, hogy az emberek egyszerűen felismerték a képmásban Jézust, sebeiben pedig a szenvedéstörténetben vele szemben alkalmazott kínzások és a kivégzés nyomait. A képmás tulajdonságai alapján úgy tűnik, mintha a lepellel beburkolt testből kiinduló energiasugárzás (fény, hő, nukleá­ris energia?) égette volna bele a test képmását a kendőbe.