Világszinten csökkenő népesség, egységes családmodell, vallásos Kína, demokratikusabb autokráciák, autoriterebb demokráciák – és a biotechnológia minden előtt. Milyen jövőt jósol 2050-re a világ legbefolyásosabb lapja?
A koronavírus okozta tömeglélektani, egészségügyi és gazdasági krízis alig néhány hét után már azt az érzetet keltheti bennünk, hogy a 21. század hátralévő részéről korábban alkotott előrejelzések egyszer s mindenkorra elveszítették relevanciájukat. Ennek matematikai esélye persze nem zárható ki, ám ha az ember könyvrecenziókra adta a fejét, szeret abból kiindulni, hogy az elmúlt évtizedekben közreadott tudás mégsem haszontalan. Idetartozik a világ talán legbefolyásosabb magazinja, a liberális The Economist összefoglaló kötete, melyben a lap szakértői felvázolják a 2050-re várható világ körvonalait. Bár a londoni székhelyű lap – mi, magyarok tudjuk ezt jól – távolról sem tévedhetetlen, erénye a kompakt újságírás, az erős szerkesztettség és hogy a baloldali médiavilág elsöprő többségével szemben nyíltan vállalja világnézetét. Lássuk tehát, hogyan képzeli a földet 2050-ben az információs elit.
2050-re egy kivétellel a világ legnépesebb országainak mindegyike túlesik a demográfiai csúcson, és polgárainak száma immár csökkenő tendenciát mutat. A kivétel India, ám 2060-ra a szubkontinens is eléri csúcspontját, s 1,7 milliárd főnél megkezdi az összehúzódást. Afrika népessége addigra Európáénak a háromszorosára hízik, a 2050-ig lezajló globális népszaporulat felét a fekete kontinens szállítja.
A világ népessége jóval öregebb lesz: a 65 év felettiek aránya a mai 8-ról 16 százalékra ugrik, a bolygó átlagéletkora 29-ről 38 évre nő. Afrikán kívül a reprodukciós ráta sehol sem haladja majd meg a jól ismert 2,1-es határértéket. Franciaország immár népesebb lesz Németországnál.
A század első felében a szociális ellátórendszer – különösen az egészségügy és a nyugdíjrendszer – növekvő költségei miatt az államszervezetek világszerte jelentős nyomás alá kerülnek, és számos esetben válságba jutnak. Erre reagálva az államok új képességeket sajátítanak el, és 2050-re ismét megerősödnek.
Dr. Iain McGilchrist pszichiáter, idegtudós és filozófus szerint ugyan az agyféltekék közötti különbségekről szóló populáris pszichológia nagyrészt tévesnek bizonyult, de a valóság sokkal izgalmasabb, mint azt sokan gondolnák.
Jól eldugtak minden adatot, nehogy átvizsgálják őket, most csúnya bírsággal nézhetnek szembe.
Más változás is lesz az alkalmazásban.
Gomba módra szaporodnak a „nem helyek”, az identitás nélküli otthonok és közösségi terek. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális krízis – írta a jelenségről egy amerikai regényíró már több mint harminc évvel ezelőtt.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
