Világszinten csökkenő népesség, egységes családmodell, vallásos Kína, demokratikusabb autokráciák, autoriterebb demokráciák – és a biotechnológia minden előtt. Milyen jövőt jósol 2050-re a világ legbefolyásosabb lapja?
A koronavírus okozta tömeglélektani, egészségügyi és gazdasági krízis alig néhány hét után már azt az érzetet keltheti bennünk, hogy a 21. század hátralévő részéről korábban alkotott előrejelzések egyszer s mindenkorra elveszítették relevanciájukat. Ennek matematikai esélye persze nem zárható ki, ám ha az ember könyvrecenziókra adta a fejét, szeret abból kiindulni, hogy az elmúlt évtizedekben közreadott tudás mégsem haszontalan. Idetartozik a világ talán legbefolyásosabb magazinja, a liberális The Economist összefoglaló kötete, melyben a lap szakértői felvázolják a 2050-re várható világ körvonalait. Bár a londoni székhelyű lap – mi, magyarok tudjuk ezt jól – távolról sem tévedhetetlen, erénye a kompakt újságírás, az erős szerkesztettség és hogy a baloldali médiavilág elsöprő többségével szemben nyíltan vállalja világnézetét. Lássuk tehát, hogyan képzeli a földet 2050-ben az információs elit.
2050-re egy kivétellel a világ legnépesebb országainak mindegyike túlesik a demográfiai csúcson, és polgárainak száma immár csökkenő tendenciát mutat. A kivétel India, ám 2060-ra a szubkontinens is eléri csúcspontját, s 1,7 milliárd főnél megkezdi az összehúzódást. Afrika népessége addigra Európáénak a háromszorosára hízik, a 2050-ig lezajló globális népszaporulat felét a fekete kontinens szállítja.
A világ népessége jóval öregebb lesz: a 65 év felettiek aránya a mai 8-ról 16 százalékra ugrik, a bolygó átlagéletkora 29-ről 38 évre nő. Afrikán kívül a reprodukciós ráta sehol sem haladja majd meg a jól ismert 2,1-es határértéket. Franciaország immár népesebb lesz Németországnál.
A század első felében a szociális ellátórendszer – különösen az egészségügy és a nyugdíjrendszer – növekvő költségei miatt az államszervezetek világszerte jelentős nyomás alá kerülnek, és számos esetben válságba jutnak. Erre reagálva az államok új képességeket sajátítanak el, és 2050-re ismét megerősödnek.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Arra irányítanám rá a figyelmet, hogy mennyire könnyű a Meta segítségével befolyásolni a választópolgárokból álló tömeget.
Hogyan szabályozza, cenzúrázza a médiát az EU úgy, hogy tagállamoktól von el jogköröket és liberális NGO-kra bízza a közösségi platformok ellenőrzését? Béky Zoltán médiajogász a legújabb kötete kapcsán kérdeztük az uniós cenzúráról. Interjúnk.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) a magyar választások befolyásolására használja.
Miután szerdán kiderült, hogy a Facebook korlátozza a kormányfő bejegyzéseit, csütörtökön az EU bejelentette, hogy háttérbe szorítja azokat a tartalmakat, amelyeket „vitathatónak” minősít.
„Láttam már hasonló beavatkozást más országokban” – idézte a wPolityce Mario Nawfalt az üggyel kapcsolatban.
A brit miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy lefoglalja az orosz hajókat, ám Vlagyimir Putyin egyetlen húzással kártyavárként döntötte össze a londoni kardcsörtetést.
