Fenntartóváltást kezdeményez a Budapesti Műszaki Egyetem
Az akadémiai szabadság és a hallgatók jogai nem sérülnek az új rendszerben.
Ismét magyar műhold kering a Föld körül, mindjárt kettő is, és egy harmadik már csak a fellövésre vár. A BME-s tudósok miniműhold-programjának nyomába eredtünk.
Sokan emlékszünk még a Masat-1, az első magyar műhold 2012-es felbocsátására és a tervezett élettartamát többszörösen meghaladó sikeres küldetésére. Beszállítóként korábban már számos esetben vett részt Magyarország űrprogramokban, különféle alkatrészeket, alrendszereket és szoftvereket korábban is fejlesztettek nálunk, de a Masat-1 teljesen itthon készült. A program végeztével aztán mindenki várta a folytatást. Mostanra megérkezett.
A Masat-1 sikere után egyesek mindjárt a nemzetközi piacon taroló hazai űripari cégek létrejöttét vizionálták, tucatszám gyártott magyar űrjárművekkel. Kétség nem fér hozzá, az űrbizniszben van konjunktúra, az induláshoz szükséges jelentős beruházást azonban még senki nem merte meglépni. A realistábbak apró előrelépésekre számítottak, néhány évente egy-egy korszerűbb, nagyobb tudású, több hasznos adatot szolgáltató itthoni fejlesztésű műholddal. Egy dolog azonban mindenki számára nyilvánvaló volt: a Masat-1 fejlesztése és üzemeltetése során felhalmozott tapasztalatokat nem szabad veszni hagyni.
Merjünk kicsit álmodni!
December 6-a óta ismét kering magyar műhold a Föld körül, mindjárt kettő is. Az 1 pq (pocketqube) méretű, 5×5×5 centiméteres Smog-P tulajdonképpen az alább bemutatott Smog-1 ikertestvére, a névben szereplő P pedig a precursor (előfutár) szó rövidítése. Tervezett élettartama három hónap, de kedvező körülmények esetén akár duplájára is nyújtható a program. A másik űreszköz, a 2 pq méretű, 10×5×5 centiméteres ATL-1 lényegében technológiai kísérlet, a fedélzeten elhelyezett hőszigetelő rendszerek műszaki paramétereit hivatott vizsgálni. A speciális szigetelőanyagok feladata az, hogy szobahőmérsékletet biztosítsanak a becsomagolt fedélzeti akkumulátoroknak, akár a napon, akár a Föld árnyékában jár az eszköz pályája mentén, miközben a külső burkolat hőingadozása a 100 Celsius-fokot is meghaladja. A két hazai műhold a Rocket Lab cég új-zélandi űrkikötőjéből Electron rakéta segítségével jutott fel 350 kilométer magas poláris pályájára a 75 kilogrammos japán ALE-2 műhold, valamint másik két pocketqube, a spanyol Fossasat-1 és a német–amerikai TRSI-Sat társaságában.