Párhuzamos lélekrajzok

Plutarkhosz, az ókor egyik legnagyobb jelentőségű történetírója huszonkét kötetben írta meg kora fontos közszereplőinek, hadvezéreinek, politikusainak történetét – méghozzá úgy, hogy párhuzamba állította egy-egy görög és római nagyság életútját. A párosítás alapja a hasonló élettörténet, a hasonló jellem vagy a sorsukban megmutatkozó hasonló momentumok voltak. Így került egymás mellé Thészeusz és Romulus, Nagy Sándor és Julius Caesar, Periklész és Fabius Maximus. A párhuzamos életrajzok megírása persze nem volt véletlen. A görög és római ismert emberek párba állítása azt sugallta, hogy a két nép legjobbjai képesség, jellem, műveltség tekintetében egyenrangúak egymással. Ez abban a korban korántsem volt magától értetődő dolog.

Ha ma élne, Plutarkhosz dúskálna a témákban. Nemcsak az életrajzokban, hanem a történetekben és a bonyolult társadalmi folyamatokban is rengeteg párhuzamosságot találna. Például azt, hogy a nyugati világ társadalmai alapvető átalakuláson mennek át. A brexit és Boris Johnson konzervatív áttörése Nagy-Britanniában, Trump elnöksége az Egyesült Államokban, a Jog és Igazságosság újabb győzelme Lengyelországban, Andrej Babiš kormányfősége Csehországban, Matteo Salvini megerősödése Olaszországban és a magyarországi politikai helyzet is mutat párhuzamosságokat. Nem is keveset.

A jó történetírók persze nemcsak leírni akarnak, hanem meg is szeretnék érteni és értetni a folyamatokat. Ma új törésvonalak alakulnak ki. Az évszázados jobboldali-baloldali felosztás elveszíti jelentőségét, horizontálisan és vertikálisan is eltolódik a középpont. Egyre élesebb a kontraszt a vidéki és a városi szavazók között. A legutóbbi brit választást nézve: a balosok szinte csak a nagyvárosokban tudtak körzeteket nyerni, a vidék mind a toryké lett. A klasszikus munkáskörzetek is irányt váltottak. A konzervatívok áttörték a „vörös falat” – ahogy az ország középső részén lévő munkáskörzeteket hívják –, ahol évtizedek óta nem nyertek jobboldali jelöltek. A jelenség ugyanígy lejátszódott az Egyesült Államokban és Magyarországon is, utóbbi esetében elég csak Csepelt vagy Kőbányát említeni, ahol tavaly ősszel is fideszes polgármestert választottak.