Nagy feladathoz nagy kabátra van szükség

Konopás Noémi interjúja a Mandiner hetilapban.

Rengeteg terület felett őrködik az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Nem nagy a kabát?
Az ITM egy nagy gazdasági minisztérium, ahol a fizikai és a szellemi tőkéhez és a fejlesztésükhöz szükséges területek egy helyen vannak az olyan jelentős ágazatokkal együtt, mint az energetika, a közlekedés, a gazdaságszabályozás és -stratégia vagy éppen az uniós források koordinációja. A tárcához tartoznak az építésgazdasághoz, a hulladék- és víziközmű-ágazathoz, a digitalizációhoz, a kereskedelempolitikához és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó ügyek is. Mindezeket kiegészíti a szakképzés, a felsőoktatás és a foglalkoztatáspolitika. Egy egységként, egy minisztériumban kezelve adva van a lehetőség arra, hogy valódi versenyképességi fordulatot tudjunk végrehajtani. Nagy feladathoz nagy kabátra van szükség.

A miniszterelnök azt a célt tűzte ki, hogy a gazdasági növekedés legalább két százalékponttal haladja meg az európai uniós átlagot, ami a Pénzügyminisztérium mellett az ITM-nek is első számú felelőssége. Meg tudják ugrani a magasra tett lécet?
Nagy teendőink vannak, hiszen folyamatosan modernizálni kell az ipari termelést, segítenünk kell a magyar kis- és középvállalkozásokat abban, hogy nemzetközi piacokat tudjanak építeni, hogy képesek legyenek a saját high-tech megoldásaik fejlesztésére, a technológiaváltásra. Ráadásul harminc évvel a rendszerváltás után generációváltás kezdődött a hazai tulajdonú kkv-knál, ezt a folyamatot is támogatni kell. Meg kell őrizni a magyar értéket, és hozzá kell járulni ahhoz is, hogy a sikeres munkaerőpiaci trendet – amely azt eredményezte, hogy 840 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint a baloldali kormányok alatt – fenn tudjuk tartani, és tovább tudjuk növelni az eredményeket. A kormány tavaly ősszel stratégiát fogadott el a mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítéséről 2030-ig. Ennek hívószavai: a jövő gazdasága magyar, high-tech és zöld.

Ez mind szép, de két évvel ezelőtt Varga Mihály Tusnádfürdőn még amiatt bírálta a kkv-kat, hogy sokuknak „egy nyomorult honlapja sincs”. Ehhez képest igen messzinek látszik ez a cél.
A tendencia javult, de kétségkívül van még feladat. A kkv-stratégia kiemelt pontja, hogy a vállalkozások tovább tudják növelni a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel a piaci esélyeiket. Ezt pályázati és egyéb eszközökkel támogatjuk, illetve terveink között szerepel egy olyan vállalkozói portál indítása, amely szintén segít nekik láthatóvá válni.