Mozgalmasan teltek néhány nyugat-bácskai magyar fiatal számára az elmúlt hetek: a megrongált magyar névtáblák rendbetételére adták a fejüket. Ennek apropóján beszélgettünk Mengyán Alberttel, a kezdeményezés ötletgazdájával a vajdasági fiatalok sorsáról, a szórványmagyarság jelenéről és jövőjéről.
2020. február 04. 23:30
p
0
0
0
Mentés
MENGYÁN ALBERT
1997-ben született Topolyán. A helyi Dositej Obradović Gimnáziumban érettségizett, 2016 óta a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának hallgatója. Szívügyének tartja a magyarság mindenkori érdekének képviseletét.
Több nyugat-bácskai, magyarok által is lakott település névtábláját rongálták meg az elmúlt hetekben. Önök azonban önszerveződő módon akcióba lendültek, és letakarították a magyar névtáblákat, ami az anyaország sajtójának figyelmét is felkeltette. Hogy is történt pontosan mindez?
Január 11-én, szombaton délután lettem figyelmes egy cikkre, amelyben felhívták a figyelmet a táblák megrongálására. Igencsak felháborodtam az eseten, ezért úgy döntöttem, hogy autóba ülök, és elmegyek a helyszínre. Vittem magammal ablakmosó folyadékot, de az sajnos nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy letöröljem vele a valószínűleg autófestékkel összefirkált táblákat. Ekkor készítettem egy videót az esetről, melyben elmondtam, hogy mely településeken találhatók hasonló táblák, és azt is, hogy a sikertelen akció után hétfőn visszatérek a helyszínre, és le fogom törölni a gyalázatot a helységneveinkről. Aznap éjfélig már nyolcan jelezték, hogy jönnének segíteni, végül öten indultunk el hétfő reggel Sári, Nemesmilitics, Őrszállás és Kerény helységnévtábláihoz. Nagyjából pár óra alatt le is tisztítottuk őket.
A vajdasági magyarok mennyire vannak kitéve az ilyen jellegű támadásoknak? A hasonló cselekedetek mindennaposnak mondhatók?
Nem nevezném mindennaposnak az ilyen eseteket, de való igaz, hogy elő szoktak fordulni, főleg a szórványban, hiszen ott vannak olyan települések, ahol a magyar lakosság száma már elenyésző, így a helyiek nem foglalkoznak különösebben az üggyel. Ahol pedig van jelentősebb magyar kisebbség, esetleg többség, ott a beletörődés és a konfliktuskerülés az, ami visszatartja az embereket, hogy azonnal cselekedjenek. Megjegyzem, a segítőim közül többen is szórványbeliek voltak, úgyhogy nem lehet általánosítani.
A beletörődés és a konfliktuskerülés az, ami visszatartja az embereket
A történelmet valójában nem az elit, hanem a helyi szereplők alakítják, az ő történeteik pedig bonyolult erkölcsi döntésekből állnak – mondja Matthew Longo. A Hollandiában élő amerikai politológust a közelmúltban magyarul is megjelenő, a páneurópai pikniket feldolgozó kötetéről kérdeztük.
Mi köti össze a magyarokat és a szlovákokat – és mik azok, amik szétválasztanak minket? Szőnyeg alá söpört kérdésekről és szembenézésekről kérdeztük Éhn Lászlót, a szlovák nemzettudat kutatóját.
Forrásaink szerint már azért is gigabírság járhat, ha a magyarnál kisebb betűmérettel ír ki valamit valaki szlovákul. Ha Fico nem lép közbe, nagy baj lehet.
A magyar miniszterelnök bejelentette, jövő héten Emmanuel Macronnal találkozik, valamint lesz egy szerb-szlovák-magyar csúcs, aminek fő témája a migráció lesz. Ez aztán az elszigetelődés mintapéldája.
A 2010 óta meddő próbálkozásaiba fulladó ellenzék és mögöttük álló globalista megbízóik most újra ezt a szlogent próbálják elővenni; elvégre Medgyessy is ezzel nyert, nemde? Ungváry Zsolt írása.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!