A jövőben kevesebbet háborúzhat az amerikai hadsereg. Erőforrásainak nagy részét ugyanis katasztrófák elhárítása köti majd le otthon és a szövetséges országokban – állítja Michael T. Klare, aki látta a Pentagon titkos elemzéseit.
A Pentagon természetét tekintve az Egyesült Államok talán legkonzervatívabb intézménye. Ha a gondolati divatokkal és korszellemmel szemben támasztott szkepszist vagy éppen az előrejelzésekkel kapcsolatos óvatosságot konzervatív vonásnak tekintjük, a klímaváltozás várható következményeire a védelmi minisztérium tekinthetne akár higgadt távolságtartással is. Különösen igaz ez republikánus adminisztráció idején, hiszen az amerikai jobboldal főárama vitatja a kérdés jelentőségét. Ám a valóság ezúttal is izgalmasabb az elemi logikánál. Amerika összes intézménye közül ugyanis a Pentagon veszi a legkomolyabban az éghajlat-változást.
Michael T. Klare biztonság-politikai szakértő, a Hampshire Főiskola emeritusa számtalan politikai dokumentumot vizsgált át tüzetesen, és kapcsolatain keresztül egyes érzékeny minősítésű belső anyagokhoz is hozzáférést kapott. A környezetvédők és a média a klímaváltozás ügyében elsősorban a természeti károkra és a legnépszerűbb fajok kihalására koncentrál, a Pentagon érdeklődésének homlokterében viszont az emberi közösségekre és intézményekre leselkedő veszély áll. A kockázatok között első helyen kezelik a leginkább érintett országok – köztük Nigéria vagy Pakisztán – államszervezeteinek esetleges összeomlását és az ezáltal gerjesztett tömeges migrációt. David Titley, a haditengerészet admirálisa szavaival: a környezeti válságok eredményeként világszerte sokasodhatnak a hata-lomgyakorlási vákuumban létező „kormányozatlan terek”.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Kash Patel az első Trump-adminisztráció idején komoly tisztséget töltött be a Fehér Házban.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Már most tartanak az Egyesült Államok új elnökétől a Politico szerint.
Az elnök jogköre különösen széles, ha hivatkozik a felkelési törvényre, amely kimondja: bizonyos korlátozott körülmények között, amelyek az alkotmányos jogok védelmével kapcsolatosak, belföldön is bevethet csapatokat.
A kocka el van vetve.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
