A hadsereg és a klímaváltozás

A Pentagon természetét tekintve az Egyesült Államok talán legkonzervatívabb intézménye. Ha a gondolati divatokkal és korszellemmel szemben támasztott szkepszist vagy éppen az előrejelzésekkel kapcsolatos óvatosságot konzervatív vonásnak tekintjük, a klímaváltozás várható következményeire a védelmi minisztérium tekinthetne akár higgadt távolságtartással is. Különösen igaz ez republikánus adminisztráció idején, hiszen az amerikai jobboldal főárama vitatja a kérdés jelentőségét. Ám a valóság ezúttal is izgalmasabb az elemi logikánál. Amerika összes intézménye közül ugyanis a Pentagon veszi a legkomolyabban az éghajlat-változást.

Michael T. Klare biztonság-politikai szakértő, a Hampshire Főiskola emeritusa számtalan politikai dokumentumot vizsgált át tüzetesen, és kapcsolatain keresztül egyes érzékeny minősítésű belső anyagokhoz is hozzáférést kapott. A környezetvédők és a média a klímaváltozás ügyében elsősorban a természeti károkra és a legnépszerűbb fajok kihalására koncentrál, a Pentagon érdeklődésének homlokterében viszont az emberi közösségekre és intézményekre leselkedő veszély áll. A kockázatok között első helyen kezelik a leginkább érintett országok – köztük Nigéria vagy Pakisztán – államszervezeteinek esetleges összeomlását és az ezáltal gerjesztett tömeges migrációt. David Titley, a haditengerészet admirálisa szavaival: a környezeti válságok eredményeként világszerte sokasodhatnak a hata-lomgyakorlási vákuumban létező „kormányozatlan terek”.