A legtöbb ember bizonytalan, de a színészek a legbizonytalanabbak

Ez a szakma természete. Interjú.

Aranykeretes szalonképek, az elitről az elitnek festett művek után a 19. század második felében a valóság betört a műtermekbe, a festők érdeklődésének középpontjába az eltagadott nyomor, a szegénység került. A magyar kultúra napja alkalmából összeállításban foglalkozunk a magyar festészet forradalmi időszakával, amelynek szimbolikus kezdete – a század nagy magyar festője, Munkácsy Mihály 1844-es születése – egybeesik a Himnusz megzenésítésének évével.

