A mai társadalom számtalan globális problémával küszködik, mint az aránytalanul növekvő népesség, a kialakulóban lévő élelmiszer- és fehérjeválság, a fejlettebb országokban hatalmas méreteket öltő élelmiszer-pazarlás és a sokat emlegetett klímaváltozás.
PAZARLÁS, TÚLTERMESZTÉS, KLÍMAVÁLTOZÁS
„Ezek, ha holisztikus képet akarunk festeni, mind-mind kölcsönhatásban állnak egymással. Az emberiség úgy éli a mindennapjait, hogy nagyon kevesen tartják szem előtt, mennyire aggasztó módon éljük fel az átalakult fogyasztási szokásainkkal a Föld tartalékait. Ha ilyen ütemben folytatódik a népességnövekedés, akkor harminc év múlva hetven százalékkal több élelmiszer megtermelésére lesz szükségünk – mondja Aszalai Sándor, a cég alapítója. – Ez őrületesen nagy volumennövekedést jelent, amelynek nagy részét borítékolhatóan pazarló módon kidobjuk majd, hiszen ahogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése mutatja, a megtermelt élelmiszerek harmadával már most ezt tesszük. Figyelembe véve, hogy az extenzív növénytermelés és állattenyésztés növekedésének lehetőségei korlátozottak, és hogy a túltermesztésnek és a túlhalászásnak a természetre gyakorolt káros hatásai már most egyre jobban érezhetők, jól látható, hogy a klímaváltozás negatív hatásai tovább csökkentik majd a horizontális gazdálkodásban rejlő lehetőségeket.” Ez teszi szerinte szükségessé, hogy egy idő után alternatív megoldásokat keressünk, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a globális folyamatoknak.
ÉHHALÁL ÉS AZONNALI KIELÉGÜLÉS
A cégalapító felhívja a figyelmet, hogy „míg a világ elmaradottabb vagy elzárt területein emberek tucatjai halnak éhen, mert már felélték az ottani lehetőségeket, vagy sosem voltak lehetőségeik a szegénység mellett, addig a fejlett országokban hozzá vagyunk szokva, hogy mindent megkaphatunk azonnal. Már ki sem kell tennünk otthonról a lábunkat, mert házhoz jön minden, így gyakorlatilag minimális erőfeszítéssel vásárlunk feleslegesen sok élelmiszert.”
Úgy látja, hogy első fontos lépésként a pazarlás mérséklése vagy megszüntetése a cél. A pazarlás pedig nem otthon kezdődik, amikor kidobjuk a hűtőből a lejárt élelmiszereket, csupán a legtöbb ember ezzel a részével szembesül. „A termelők és az áruházak ugyanúgy kidobják a lejárt, selejtes, emberi fogyasztásra nem alkalmas termékeiket. Hulladékként, és nem alternatív takarmányként kezelik őket, holott rengeteg potenciál van ebben a kidobott élelmiszerben is” – mutat rá.